Blog

Zsebből fizetett egészségügyi kiadások: nálunk az uniós átlag kétszerese

Zsebből fizetett egészségügyi kiadások: nálunk az uniós átlag kétszerese

post by Richter Ádám on 2018-04-18

A magyar társadalombiztosítási rendszer ebben az évben is több ezer milliárdot fog költeni az egészségügyre, de a legtöbb esetben így sem ússzuk meg, hogy a saját zsebünkből finanszírozzunk bizonyos szolgáltatásokat az egészségügyben. Érdemes elgondolkodni, hogy van-e értelme az államtól várni a segítséget, ha az egészségügyi járulékok befizetése után még többször is zsebbe kell nyúlnod.

Az idei költségvetés 2906 milliárd forintot tervez költeni az egészségügyre, ami egy hatalmas összegnek tűnik, de az előző évek példájából kiindulva a gyakorlati költés jócskán meg is fogja ezt haladni (tavaly már szeptemberben voltak ilyen gondok). Pedig ez még mindig jóval kisebb összeg, mint amennyit az európai országok az egészségügyre fordítanak. Nálunk az egy főre jutó egészségügyi ráfordítás az uniós átlag fele. A GDP arányában kifejezve 9,9% ez a költés az Unióban, míg nálunk 7,2%, pedig ez a mutató már figyelembe veszi az eltérő fejlettségű országok gazdasági adottságait.

Az egészségügybe tehát még több forrást kellene átcsoportosítani úgy, hogy már a mostani költségvetést is nehéz kitermelni.

Ezt onnan is látjuk, hogy az ún. zsebből fizetett kiadások igen magasak Magyarországon. Az összes egészségügyi kiadás 29%-át nekünk magunknak kell fizetni – a levont járulékokon felül –, miközben ez az arány az EU-ban csak 15%. Kijelenthető, hogy kétszer annyit kell saját zsebből fizetnünk az egészségügyben, mint más uniós országokban.

A zsebből fizetett kiadások mintegy feléért a gyógyszerkészítmények felelnek, emellett idetartozik a közfinanszírozott ellátások esetében fizetendő önrész, a szolgáltatási csomagba nem tartozó ellátásokért fizetett díj, valamint természetesen a hálapénz.

A hálapénz mértékét csak becsülni lehet. Szakértők szerint az összes egészségügyi kiadás legalább 2,1%-át jelentik az odacsúsztatott borítékok. Alacsony számnak tűnik, de tekintve, hogy rengeteget költünk az egészségügyre, még ez a 2,1% is sok. Főleg úgy nézve, hogy más uniós országokhoz képest jóval magasabb a hálapénz aránya. A magyar társadalomban már az 1950-es években sem volt ismeretlen a hálapénz, amiért cserébe jobb és gyorsabb egészségügyi szolgáltatást vártak az emberek. Olyan mélyen beépült ez a társadalomba, hogy az orvosi béreket is úgy állapítják meg, hogy automatikusan feltételezik a hálapénz révén szerzett plusz jövedelmet. Hosszú távon ez egyértelműen káros.

A rendszernek tehát rengeteg hibája van, de mégsem a hálapénz a legnagyobb.

Sokan magától értetődőnek gondolják, hogy alig-alig lesz állami nyugdíjuk, mert látják, hogy a társadalmunk elöregszik, növekszik az elvándorlás, és a finanszírozási rendszer tarthatatlan. Azt viszont elfelejtik, hogy az állami nyugdíjrendszert ugyanúgy a társadalombiztosító finanszírozza, mint az egészségügyet. Ez azt jelenti, hogy a magyar egészségügy ugyanolyan válságban van, és ugyanolyan kockázatok mellett működik, mint a nyugdíjrendszer.

Ráadásul mindkettő esetében az aktív keresők befizetéseiből finanszírozzák a nyugdíjasok ellátását. A mostani aktívak csak reménykedhetnek abban, hogy majd amikor ők idősek lesznek, akkor lesz nyugdíjuk és egészségügyi ellátásuk. A probléma tehát demográfiai jellegű, ami olyan súlyos, hogy a világban még sehol nem találtak rá tartós megoldást.

A nyugdíjukra már egyre többen gyűjtenek pénzt megtakarítások formájában, így azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy az egészségügyben miért bízunk jobban, mint a nyugdíjrendszerben. Előbbinél ugyanis kevésbé látjuk a magán egészségbiztosítások igénybe vételét, bár tény, hogy pozitív elmozdulás észlelhető e téren. A munkáltatótól kapott juttatások terén az egészségbiztosítás például már a 4. legnépszerűbb cafeteria-elem, és a munkavállalók többsége fontos juttatásnak tartja.

A magán egészségbiztosítás mellett tehát legalább két nyomós érv áll:

az állami egészségügy ebben a formájában nem fenntartható, másrészt az egészségügyi járulékok mellett senki se szívesen fizet saját zsebből állami szolgáltatásokat, miközben számos magánrendelőt találni szerte az országban. De azt sem szabad elfelejteni, hogy az állami rendszerben a hosszú várólisták miatt fennáll a veszély, hogy túl későn látnak el. Nem véletlen, hogy Magyarországon sok haláleset elkerülhető lett volna megfelelőbb egészségügyi ellátás esetén.

Ha súlyosan megbetegedsz, és korszerű ellátásra, valamint gyors műtéti beavatkozásra lenne szükséged, akkor a legjobb túlélési esélyt a magánorvosi ellátás tudja nyújtani, ám ez nagyon drága. Az átlagember nem tudná finanszírozni. Egy magán egészségbiztosítás viszont állná ennek a költségét, viszont azt ilyenkor már késő elindítani – akkor kell elindítanod, mikor még egészséges vagy.

Mennyibe kerül egy egészségbiztosítás?

Havi 5 és 35 ezer forint között van az az összeg, amiből egy egészségbiztosítás fenntartható. A pontos összeg az egyéni paramétereiden múlik. Kíváncsi vagy, neked mennyibe kerülne? Iratkozz fel a jobb oldali űrlapon, és egy ingyenes konzultáció keretében kiszámoljuk neked!