Blog

Tehetünk róla, hogy a németeknél 5 évvel kevesebbet élünk

Tehetünk róla, hogy a németeknél 5 évvel kevesebbet élünk

post by Henriett Gyimesi on 2018-10-10

Egy tanulmány szerint 5-8 évvel kevesebb ideig élünk mi, magyarok, mint nyugat-európai polgártársaink. Mint kiderült, ez nem véletlen: állami és egyéni szinten is felelősségünk van abban, hogy ez az eltérés kialakult. Szerencsére már Magyarországon is léteznek olyan opciók, amik jelentősen javíthatnak a várható élettartamunkon, csak még viszonylag kevesen élnek ezekkel a lehetőségekkel.

 

Bár általánosságban elmondható, hogy az Európai Unió állampolgárai sokáig élnek, a kontinensen belül azonban nagy eltéréseket tapasztalhatunk. Míg az EU-s átlag 80,06 év a születéskor várható élettartamot tekintve, addig ez Magyarország tekintetében 75,7 év. Ez közel 5 évnyi, vagyis fél évtizednyi különbség, ami nem mondható kevésnek.

A következő ábra az egyes tagországok átlagéletkorát külön-külön mutatva is szemlélteti a lemaradást:

Mint látható, Magyarország 5-8 év lemaradásban van a nyugat-európai országokhoz képest, csak Románia és Bulgária került mögénk, igaz ők sem sokkal.

Továbbá nem csak ebben, de Magyarország a születéskor várható egészségben eltöltött évek esetében is alul teljesít az Európai Unión belül. Míg a férfiak esetében 59,6 évről, addig a nőknél 60,9 évről beszélhetünk e tekintetben, amivel egy korábbi felmérés szerint a 28 tagország esetében a 20. helyen álltunk.

Egészségtelen életmód és krónikus betegségek tekintetében viszont az élen járunk

Az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) szerint a különbségek elsődleges oka

az Európa keleti felét jobban érintő káros szokások, mint a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás, de az elhízás gyakoriságát is érdemes itt megemlíteni.

Ezek pedig nagyban hozzájárulnak olyan krónikus betegségek kialakulásához, mint a rák, a diabétesz, vagy éppen a szív- és érrendszeri megbetegedések. Szomorú tény, hogy a krónikus betegségekkel összefüggő halálozási ráta az észak-magyarországi régióban a legmagasabb egész Európában.

Itt térjünk is ki arra a 3 okra, amelyben a leggyakrabban halnak meg az emberek Magyarországon: ezek a rosszindulatú daganatok, a szívbetegség, valamint az agyér-betegség. Csak ez a 3 egészségügyi probléma felelős az egy évben elhunytak közel 60%-ért, ami elég magas arány ahhoz, hogy ne lehessen figyelmen kívül hagyni jelentőségüket az elhalálozás tekintetében.

Nem a véletlen műve, hogy ezek a különbségek fennállnak – jelentős az egészségügyi egyenlőtlenségek szerepe

Magyarországon az egészségügyi kiadások jóval az uniós átlag alatt vannak, és az utóbbi évtizedben tovább nőtt ez a különbség.

Hazánkban az egy főre jutó egészségügyi ráfordítás csak az Európai Uniós átlag fele.

Továbbá, míg nálunk az egészségügyi kiadásokra a GDP 7,2%-át fordítjuk, addig az EU-s átlag ebben is magasabb: 9,9%.

Ráadásul az egészségügyi kiadások csupán 2/3-a származik állami forrásból, a maradék zsebből fizetett kiadásként jelenik meg. Ez tehát azt jelenti, hogy akkor is fizetünk az orvosoknak, ápolóknak, ha az állami egészségügyhöz fordulunk, és legtöbbször nem is keveset.

Tovább rontja a képet, hogy Magyarország az egyik olyan uniós ország, ahol a legmagasabb a gyógyítással elkerülhető halálozások száma – tehát lassabban férünk hozzá a hatásos egészségügyi ellátáshoz. Míg az Európai Uniós átlag szerint 100 ezer fő esetében 97,5 emberről beszélünk egy évben, addig nálunk ez a szám 192,3 fő – közel kétszerese -, akik halálát tehát időben történő megfelelő orvosi beavatkozással el lehetett volna kerülni.

Hosszú várólisták, végeláthatatlan várakozás

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapja szerint – ha a szívproblémákkal kapcsolatos műtéteket nézzük –

egy nyitott szívműtétre például az átlagos várakozási idő 243 nap. De egy transzkatéteres szívbillentyű beültetésére már ez a szám 668 nap, ami már közel 2 évet jelenthet.

És akkor itt csak a műtétre várakozásról beszéltünk. Az sem elhanyagolható, hogy egy általános vizsgálatra is előfordulhat, hogy akár hónapokba telik bejutni. Ez pedig jelentősen növelheti annak a kockázatát, hogy az a probléma, amivel orvoshoz fordultunk, súlyosbodhat, mire eljutunk a megfelelő szakorvoshoz, elvégzik a szükséges vizsgálatokat.

Sőt, sokszor a szükséges éves szűrővizsgálatokat is azért hagyjuk ki, mert nincs időnk és kedvünk ehhez a tortúrához, hogy mindenhol kivárjuk a sorunkat, és sokszor még csak az esetleges kérdéseinkre se kapjuk meg a kielégítő választ a leterhelt szakemberektől. Pedig a rendszeres szűrés szintén nagyban hozzájárulhat az esetlegesen fellépő egészségügyi problémák idejében történő észleléséhez, és egy esetleges nagyobb probléma megelőzéséhez.

De akkor milyen lehetőségünk van, amennyiben nem elégszünk meg az állam által kínált egészségügyi ellátással?

Nyugat-európai színvonalú egészségügyre Magyarországon is van lehetőség: magán egészségbiztosításon keresztül. Ennek keretében pár ezer forintos havi költséggel probléma esetén magánkórházi kezelésekhez és ellátásokhoz juthatunk hozzá (A privát egészségbiztosítások költségeiről itt olvashatsz részletesebben).

Továbbá a legtöbb biztosító éves szűrővizsgálatot biztosít – a megelőzés és időben észlelés fontosságát pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni az egészségünk esetében. Sőt, általában 24 órás orvosi call center áll rendelkezésre, így bármikor merülne is fel kérdésünk, szinte azonnal szakértői segítséget kaphatunk.

Az egészségünk elhanyagolása sokszor visszafordíthatatlan következményekkel járhat, amikor már késő belátni, hogy jobban oda kellett volna figyelni, eljárni szűrővizsgálatokra, és nem halogatni, nem hónapokat várni a megfelelő vizsgálatra, beavatkozásra.

Érdemes tehát elgondolkodni azon – ha van havonta erre szánható keretünk -, hogy megkössünk egy egészségbiztosítást, és bebiztosítani a megfelelő ellátást magunk számára szükség esetére.

Ha kíváncsi vagy, mik a lehetőségeid egészségbiztosítások terén, töltsd ki a jobb oldali űrlapot, és megmutatjuk neked az opciókat!