Blog

Rosszul alszunk, és ebből még nagy baj lehet

Rosszul alszunk, és ebből még nagy baj lehet

post by Zalán Zubor on 2019-07-05

Nem alszunk eleget, és ez az egészségünket is kikezdi. Magyarországon is népbetegséggé vált a krónikus kialvatlanság, ami a vezető halálokok közel feléhez hozzájárul.

Bár életkor, életmód és genetikai hajlam alapján változhat, hogy az embernek mennyi alvásra van szüksége, abban nagyjából megegyeznek a szakértők, hogy a legtöbbünknek átlagosan napi 7-8 óra zavartalan alvás lenne az ideális. Sajnos manapság az egész fejlett világban, így hazánkban is népbetegség az alváshiány.

Jelentős kockázati tényező a rossz alvás

Egy 2009-es felmérés szerint a magyar lakosság 70 százalékánál jelentkezett már az alvászavar: ez lehet zavart álom, túl korai felébredés, vagy az, hogy nem tudunk időben elaludni, bármennyire is fáradtnak érezzük magunkat. Az eredmény minden esetben a kialvatlanság, aminek tüneteitől felmérések szerint a lakosság mintegy 30 százaléka folyamatosan szenved.

A kialvatlanság nemcsak azért probléma, mert kellemetlen, és csökkenti például a munkahelyi teljesítményt, hanem azért is, mert súlyos betegségek kialakulásához is hozzájárul. 2007-ben a például a WHO az éjszakai műszakot hivatalosan is rákkeltőnek minősítette, kimutatva az összefüggést az éjszakai folyamatos munkavégzés és a tumoros betegségek kialakulása között. Az alváshiány és további betegségek között mutatott ki összefüggést az amerikai közegészségügyi és járványügyi központ (CDC).

A CDC szerint aki naponta átlagosan kevesebb mint hat órát alszik, az 13 százalékkal, de még a hét órát alvás is 7 százalékos plusz kockázatot jelent.

Kutatásukból kiderült, hogy a kialvatlanság növeli a szív-, ér- és idegrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatok, a diabétesz és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. Ez csupa olyan betegség, amelyek Magyarországon a vezető halálokok közé tartoznak: hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálokozók (ezek nálunk az EU-s átlagnál jóval nagyobb mértékben érintik a 65 évnél fiatalabb korosztályokat is), ezeket követik a daganatos betegségek.

Az öt leggyakoribb halálok között találjuk a baleseteket és az öngyilkosságokat is (a halálesetek 7 százaléka 2017-ben), aminek szintén köze lehet az alváshiányhoz. Azok a sofőrök, akik kialvatlanul vezetnek, jóval többször okoznak halálos kimenetelű baleseteket. Emellett erős a korreláció a kialvatlanság és a mentális betegségek, például a depresszió között.

A nők többet szenvednek az alváshiánytól

Az alvászavarok hátterében gyakran állnak pszichés okok, a rossz alvás főleg a hétköznapokban megélt stresszel állhat összefüggésben. Szintén jelentősek a civilizációs, technológiával és életmóddal kapcsolatos okok: becslések szerint a modern ember elődeinél átlagosan két órával kevesebbet alszik, ami elsősorban az elektromos eszközök elterjedtségével magyarázható. A világítás megzavarja a szervezet természetes ritmusát, ami kihat az alvás minőségére is, valamint az alváshiányhoz is hozzájárulhatnak. Manapság a lefekvés előtti internetezés vagy tévézés is lehet oka annak, hogy nem tudunk elaludni időben, ezek a tevékenységek jellemzően nem segítik az ellazulást (már csak azért sem, mert a tartalomgyártóknak nem is ez a célja, hanem az, hogy minél jobban megragadják az ember figyelmét). A legjobb minőségű alvást a minél sötétebb és csendesebb környezet teszi lehetővé, bár tény, hogy a nagyvárosi ember ezt sokszor csak hiányosan tudja megteremteni a hálószobájában.

A Benyovszky Orvosi Központ kutatása szerint a nők átlagosan többet szenvednek az alváshiánytól, mint a férfiak:

„A nőkre a családi tűzhely melegen tartása és a munkahelyen megfelelés kettős kényszere miatt általában fokozott nyomás nehezedik, ami sokszor rejtett, de állandó stresszként zavarhatja a nyugodt alvást. A rossz alvásban több más körülmény között szerepe lehet a női szervezet hormonális ingadozását kísérő tünetcsoportoknak is”

mondta G. Németh György alvásspecialista, az intézmény igazgatója az MTI-nek.

Ne alkohollal próbáljunk elaludni

Az alvás minőségére rossz hatással lehet, és az elalvást hátráltatja a helytelen táplálkozás is. A sok finomított szénhidrátot és cukrot tartalmazó ételek élénkítik az agyat, így ezeket elalvás előtt nem ajánlott fogyasztani. Ugyanez igaz a koffeintartalmú ételekre, sőt az alkoholra is. Utóbbi, bár úgynevezett depresszáns, tehát gátló, bódító hatással van az idegrendszerre, mégsem tesz jót az alvásnak, mivel azt felületesebbé, kevésbé pihentetővé teszi.

G. Németh György szerint „az alvászavarok orvoslására hatásos a relaxálás, agyunk pihentetésének megtanulása, az elhízás elkerülése, az esti nagy evészetekről a lemondás, a több mozgás beiktatása a napi életmódba”. Az alváshiány mögötti stressz és más pszichés okok ellen a gyorsított tempó ellensúlyozását javasolja, például alvás előtti, a belső harmóniát elősegítő, napi akár néhány perces meditációt.

Egyes helyeken, például Svédországban és Németországban ma a foglalkozás-egészségügy részeként a munkahelyi, üzemorvosi vizsgálatokon az alvás mennyiségére és minőségére is rendszeresen rákérdeznek. Magyarországon egyelőre az egészségügy még kevésbé foglalkozik a témával, bár a diagnosztikában az orvosok nálunk is egyre nagyobb figyelmet fordítanak az alváshiányra. Már csak azért is, mert a háziorvosoknál a betegek mintegy harmada panaszkodik alváshiányra, alvászavarokra.

Már csak emiatt is fontos szűrésekre járni

Az alváshiányt előidéző okokat nem könnyű feltérképezni, de még ha tudunk is róluk, rohanó világunkban nem egyszerű tenni is ellenük. Ha ezen a téren nem vagy csak mérsékelten tudunk javítani, akkor jobb híján érdemes az alváshiánnyal kapcsolatba hozható betegségekre odafigyelni. Ha még idejében észrevesszük őket, mert rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatokra, akkor könnyebb gyógyítani őket, mielőtt súlyossá válnának.

Ha minőségi szűrővizsgálatokat vennél igénybe várólista nélkül, akkor érdeklődj a jobb oldali űrlapon az egészségbiztosításaink iránt! Kérj tőlünk ajánlatot, és megmutatjuk a legjobb ár-értékű csomagokat.