Blog

Az orvosi teljesítménykorlát miatt a magán egészségbiztosítás elkerülhetetlen

Az orvosi teljesítménykorlát miatt a magán egészségbiztosítás elkerülhetetlen

post by Richter Ádám on 2018-03-22

Legutóbb a hosszú várólistákkal foglalkoztunk, ezek kapcsán érdemes megismerkedni a teljesítményvolumen-korlát fogalmával, ami részben felelőssé tehető a lassú ellátásért. Kitérünk arra is, mit tehet egy magáért aggódó egészségtudatos ember egy ilyen rendszerben.

A magyarországi műtéti várólisták több száz naposra is nyúlhatnak, ahogy azt ebben a cikkben bemutattuk. Az okok között felsoroltuk a tárgyi feltételek hiányosságait, a műtőorvosok korlátozott számát és kapacitását, a finanszírozási nehézségeket és a teljesítményvolumen-korlátot (tvk). Utóbbi bővebb kifejtést is megérdemel.

A teljesítményvolumen-korlát (tvk) megértéséhez előbb az állami kórházak finanszírozását kell megismerni. A pénzt nagyobb részben az OEP (új nevén: NEAK), kisebb részben a fenntartó (állam, önkormányzat, egyház) adja. Ők abból gazdálkodnak, amit az adófizetőktől korábban beszedtek. A költségek 90%-a bérekre megy el számos kórházban,

a fennmaradó 10%-ból kell orvosi eszközöket, gyógyszereket és közüzemi számlákat fizetni.

A források tehát nagyon szűkösek, mert a bérek kifizetése után nem sok pénz marad, amiből gazdálkodni lehet. Kapóra jött, amikor a járó- és fekvőbeteg-ellátást teljesítményalapon kezdték finanszírozni. Miért? Több ellátás = több bevétel. Ezt a kórházak hamar felismerték, mivel ez volt az egyetlen lehetőségük a bevételnövelésre, amire egyébként égető szükségük volt. Az állam oldaláról nézve a költségek gyorsan és drasztikusan megemelkedtek, ezért gyorsan kitaláltak egy intézkedést ennek a megfékezésére.

2004-ben bevezették a teljesítményvolumen-korlátot, ami minden ellátási formánál előírja, hogy egy évben (hónapokra lebontva) mennyit vállalhat el belőle a kórház. Innentől kezdve az OEP csak azt finanszírozza, ami a volumenkorláton belül van. Ezt a keretet 10%-kal lehetett túllépni, de a túllépésre az alapösszeg 30%-át lehetett már csak fordítani. A helyzet ma már ennél is rosszabb.

2013-tól még szigorúbb lett a tvk. A fekvőbeteg-ellátásban csak 4%-kal léphetik túl a keretet innentől kezdve, és az alapfinanszírozásnak már csak 25%-át fizetik ki pluszban. A járóbetegek esetében 8%-os lett a túllépési limit, ami pénzben maximum 20%-os túllépést jelent.

Hogyan hat a volumenkorlát a betegekre?

A tvk. miatt a kórházak nem használják ki az ellátási kapacitásukat. Elviekben végezhetnének több műtétet, mint jelenleg, de mivel nem fizetné ki nekik senki, így a műtő sokszor üresen áll. A kapacitás tehát lehet elbírná, hogy még adott hónapban ellássanak, de ha a kórház elérte a havi limitjét, akkor csak a következő hónapra fognak időpontot adni. Mivel az alacsony keretszámok miatt ebben sokan érintettek, ezért hónapról hónapra tolódik az ellátás időpontja, ami hosszú, akár egy évnél is hosszabb várólistákhoz vezet.

A tvk. másik következménye, hogy a kórházak továbbra sem olyan kínálatot nyújtanak, ami a valós kereslettel összhangban van. A drága, de kis személyzetet igénylő ellátásokkal jobban megéri foglalkozni (radiológia, kardiológia, onkológia, baleseti sebészet), miközben a nagy személyzetet igénylő, de kis pénzt hozó ellátások elvégzésében kevésbé motiváltak (belgyógyászat, fül-orr-gégészet, neurológia, pszichiátria, urológia, nőgyógyászat). Szomorú, de a mostani finanszírozási rendszer ezt a gyakorlatot erősíti.

A magán egészségbiztosítás irányába terelnek minket?

Érdekes egybeesés, hogy miközben 2013-ban szigorítottak a tvk-n, és lecsökkentették a korlát túlléphetőségét és finanszírozását, egy másik intézkedést is meghoztak, ami a privát egészségügy felé terel.

2013-tól kezdve ugyanis magán egészségbiztosítás adható munkáltatói juttatásként, vagyis cafeteriaként, méghozzá teljesen adómentesen. Ennek van persze felső korlátja, de szerencsére elég magas: havi szinten 41 400 Ft adómentes munkáltatói juttatás adható egészségbiztosításra. Ennyiből már teljes körű egészségbiztosítási csomagokat lehet találni (sőt ennél már jóval olcsóbban is). Nem véletlen, hogy az egészségbiztosítás már a 4. legnépszerűbb munkáltatói juttatás.

Neked van már magán egészségbiztosításod?

Akár munkáltatói juttatásként, akár önerőből, de érdemes elgondolkodnod egy magán egészségbiztosítás indításán, ha még nincs. Ezzel kikerülheted a várólistákat, és nem kell a teljesítményvolumen korlátaihoz igazodnod.

Nem kell amiatt várnod, mert éppen elfogyott a pénz, és üresen áll a műtő.

A magán egészségbiztosításnak rengeteg más előnye is van. Összegyűjtöttük korábban, milyen szolgáltatások közül lehet választani, ilyen például a járó- és fekvőbeteg-ellátás, a kritikus betegségek kezelése (rosszindulatú daganat, szívinfarktus, stroke stb.), a diagnosztikai műszerek igénybe vétele (CT, MRI, PET-CT), egynapos sebészet, betegszállítás, második orvosi szakvélemény, külföldi gyógykezelés, fogászat, terhesgondozás, VIP kórház stb.

Hogy mennyibe kerül az egészségbiztosítás, az a biztosító egyéni kalkulációján múlik, és persze azon is, hogy mekkora csomagot választasz. Az ajánlatot az alapján adják, hogy milyen az egészségügyi állapotod, a kórelőzményeid, az életmódod (ülőmunka, fizikai munka, dohányzó, nemdohányzó stb.), és hány éves vagy.

Érdekel, mennyibe kerülne pontosan?

Kiszámoljuk neked, mennyibe kerülne egy egészségbiztosítás egyik vagy másik biztosítónál, és segítünk megkeresni a hozzád leginkább illő egészségbiztosítási csomagot.

Írj nekünk a jobb oldali űrlapon, és kérj tőlünk díjmentes tanácsadást!