Nem csak a laktózérzékenység miatt okozhat gondot a tej

Zubor Zalán|2020.03.03.

A tejet és tejtermékeket nem minden ember szervezete képes feldolgozni, ezek fogyasztása sokaknál egészségügyi panaszokat okoz. A laktózérzékenységről már csaknem mindenki hallott, de emellett léteznek egyéb, szintén a tejjel összefüggő emésztési zavarok, amik az egyszerű tejcukor-intoleranciánál súlyosabb panaszokat is okozhatnak.

Sokan tapasztalják, hogy sok tej vagy tejszín fogyasztása után nem érzik jól magukat, hasfájásra, görcsökre panaszkodnak, esetleg levertnek érzik magukat, hasmenésben vagy székrekedésben szenvednek. A probléma oka legtöbbször a laktózintolerancia, más néven tejcukor-érzékenység. Ez tulajdonképpen nem is igazán nevezhető emésztési zavarnak, hiszen történelmi léptékben viszonylag későn, csak az állattartás elterjedése után alakult ki az emberekben a csecsemőkor után is jelen lévő, laktáz nevű enzim termelésének képessége, amellyel képessé váltunk a tej, pontosabban a tejcukor feldolgozására.

Az emberiség nagy része máig nem is tudja teljesen megemészteni a tejet, globálisan a felnőttek mintegy 75 százalékánál előbb vagy utóbb kialakul a laktózérzékenység.

Betegség vagy a gének is okozhatják

Magyarországon a becslések szerint az emberek 10-35 százaléka lehet valamilyen szinten laktózérzékeny. Az intolerancia foka egyénenként változó lehet, van, akinél gyakorlatilag tünetmentes, másoknál komolyabb rosszullétet, fájdalmakat okozhat a tejivás. Az érzékenység az életünk során változhat, tipikus jelenség, hogy valaki évtizedekig gond nélkül iszik tejet, de idősebb korában már megjelennek a laktózérzékenység tünetei.

Azok, akik genetikailag meghatározott módon laktózintoleránsak, a kor előrehaladtával egyre nagyobb eséllyel érzékelhetik az érzékenység tüneteit, de emellett létezik szerzett laktózérzékenység is, ami általában valamilyen alapbetegség (például gyulladásos bélbetegség, fertőzés, lisztérzékenység, antibiotikumszedés) által okozott bélhámsejt-károsodás következményeként jelenik meg, de ez szerencsére általában csak átmeneti.

A genetikailag meghatározott laktózintolerancia ellenben akár már kisgyerekeknél is megjelenhet. Ritkán az is előfordul, hogy már születéskor hiányzik a laktáz. Emiatt a gyermekvállalás előtt álló szülőknek érdemes lehet elvégezni a genetikai laktózintolerancia tesztet, és ha ez pozitív, a gyermeküknél a táplálás után figyelni az érzékenységre utaló tüneteket.

(Kevesen tudják, de adókedvezmény is járhat a laktózérzékenység után.)

Veszélyesebb a tejallergia

A tejallergiát sokan összetévesztik a laktózérzékenységgel, pedig annál jóval ritkább és veszélyesebb zavarról van szó. Tejallergiának nevezzük a tejfehérje, azaz kazein által kiváltott allergiás reakciót. Ez a reakció jellemzően a tej fogyasztása után azonnal jelentkeznek. Egyértelműen tejallergiára utal a bőrtünetek (viszkető, vörös foltok, csalánkiütés, ekcéma) megjelenése. Itt is jellemzőek még az emésztőrendszeri tünetek (hasmenés, görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, haspuffadás), súlyos esetben pedig légúti panaszokat (fulladás, asztma, gégevizenyő) is okozhat az allergia. Ezek akár életveszélyes rohamhoz és a keringés leállásához is vezethetnek, szóval a tejallergiát nem érdemes félvállról venni.

Fontos tudni, hogy míg a laktózérzékenyek gond nélkül ihatnak laktózmentes tejet, addig az allergiásoknál az ilyen tej is kiváltja a reakciót, hiszen ez is tartalmaz tejfehérjét. A tejallergiával élők csak növényi eredetű (szója, mandula, rizs) tejpótlékot ihatnak. A tejallergia csecsemőkorban is megjelenhet, ilyenkor anyatej helyett a baba is csak növényi alapú formulát ihat. Szerencsére a betegséget a kisgyermekek 90 százaléka hároméves korára kinövi. A hároméves kor után megmaradó tejallergia viszont 90 százalékos eséllyel sosem múlik el.

A tejallergia szerencsére könnyen kimutatható klinikai tesztekkel. A teszt során bőrpróbát használhatnak, vagy a vérből mutathatják ki a kazeinra reagáló ellenanyagokat. Előfordulhat viszont, hogy diéta hatására egyes ellenanyagok eltűnhetnek a vérből, ezért a diéta mellett végzett vizsgálatok eredménye bizonytalan.

Így vezethet elhízáshoz a tej

A tejallergia nem azonos a tejfehérje-intoleranciával, bár a tej azonos összetevői váltják ki. Utóbbi azonban nem allergiás reakció, hanem egyfajta táplálékintolerancia, a hátterében bélműködési problémák állhatnak, melyeket a nem megfelelő emésztés, a bél megváltozott perisztaltikája, valamint a bélfal áteresztőképességének fokozódása okoz. A tejallergiával szemben a panaszok nem azonnal, hanem a tej elfogyasztása után egy-két órával jelentkeznek, ezek lehetnek: bőrkiütés, bőrviszketés, szénanátha, légúti eltérések, fejfájás, emésztési zavarok, ízületi panaszok, magas vérnyomás, kimerültség. Hosszabb távon a tejfehérje-intolerancia okozhat olyan anyagcsere-zavarokat is, amelyek az elhízás kockázatát növelik.

Viszonylag nehéz észlelni, ha tejfehérje-intoleranciával élünk, hiszen a tünetek viszonylag enyhék, és hasonlítanak más betegségek panaszaira. Ennek ellenére érdemes a tejallergia-tesztet elvégezni, ha gyakran érzékeljük magunkon a fenti tünetek egyikét. A teszttel egyértelműen megállapítható, hogy a panaszt a kazeinérzékenység vagy valamilyen más krónikus betegség okozza, pozitív teszt esetén pedig elkerülhetők, hogy a zavar hosszú távon újfajta szövődményekhez vezessen.

Ugyanez igaz egyébként másfajta táplálékintoleranciákra is: több tucat olyan tápanyag van, amit egyes emberek szervezete nem képes teljesen lebontani, és érzékenyen reagál rájuk.

Ezeket klinikai laborvizsgálattal viszonylag könnyen ki lehet szűrni.

Az ilyen teszteket a legkényelmesebben a magánklinikákon lehet elvégeztetni. Az ételérzékenység elsősorban a dietetikusok (táplálkozás-specialista orvosok) szakterülete, de a legtöbb magánlaborban már szintén kérhetünk ilyen vizsgálatokat, alkalmi fizetésért vagy biztosító finanszírozásában, egy magán-egészségbiztosításon keresztül.