Blog

Melyik betegségtől kell a leginkább tartanod?

Melyik betegségtől kell a leginkább tartanod?

post by Zalán Zubor on 2019-08-28

A járványos fertőzések helyett már hosszú ideje az időskorban jellemző érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben világszerte. Magyarországon a fejlett országokra jellemző a vezető halálokok listája, de hazánk a daganatos betegségek gyakoriságát tekintve némileg kilóg a sorból.

Az WHO legutóbb 2016-ban tette közzé globális statisztikáját, amelyben azt összegezi, milyen egészségügyi problémák, illetve más okok vezetnek a legtöbb ember halálához. A lista az elmúlt közel két évtizedben nem változott jelentősen. Ami kiemelendő, hogy az idősoros statisztikákból jól látszik a modern védőoltások és gyógyszerek terjedésének a hatása: az elmúlt évtizedekben az emberiség népességrobbanása ellenére is folyamatosan csökkent a járványos megbetegedések (TBC, malária, emésztőrendszeri fertőzések) okozta halálesetek száma.

A civilizált világ legnagyobb pusztítója: az érrendszeri betegségek

A leggyakoribb halálesetek között ehelyett olyan, idős korral és életmóddal összefüggő problémákat találunk, mint az iszkémiás (a szívizom elégtelen vérellátásából fakadó, a vérnyomásproblémákkal összefüggő) szívbetegségek, a szintén keringési problémákra visszavezethető stroke, valamint a dohányzással és légszennyezéssel összefüggő, krónikus obstruktív légúti betegség (COPD). A statisztikákból jól látszik a gyermek- és fiatalkori halálozás visszaszorulása, valamint a várható életkor kitolódása is: 2016-ban 56,9 millió haláleset történt, amelyek 58%-a történt 70 év fölötti embereknél történt. Az elhunytak 38 százalékát 30 és 70 éves kora között érte a halál, és 4 százalék nem érte meg a 30 éves kort.

Az iszkémiás szívbetegségek már mintegy 15 éve világszerte vezető haláloknak számítanak, és arányuk egyre növekszik. Ezek, valamint a stroke 2016-ban összesen 15,2 millió ember életét követelték. 3 millióan haltak meg krónikus obstruktív tüdőbetegségben, nagyjából annyian, mint ahányan kórokozók miatt kialakuló alsó légúti fertőzésekben. Ezt követik a szintén időskorban kialakuló Alzheimer-szindróma és a kapcsolódó kóresetek okozta halálozások. Globális szinten a rákos megbetegedések nincsenek az öt leggyakoribb halálok között, ezek 2016-ban 1,7 millió halálesetet okoztak.

Sokat számít a gazdasági helyzet

Ugyan a gyógyszerek és oltások terjedése miatt láthatóan visszaszorulnak a kórokozók miatti halálos megbetegedések, a legszegényebb országokban még ma is ezek vezetik a halálozási statisztikákat. A WHO az országok gazdasági helyzete alapján három kategóriára osztotta a vizsgált országokat, ezek között látványos különbségek figyelhetők meg. Az alacsony jövedelmű országokban a legtöbben alsó légúti fertőzésekben, valamint az emésztőrendszert értintő hasmenéses betegségekben haltak meg, illetve gyakori halálok a malária és a szülési komplikáció is (csökkenőben van ugyanakkor az AIDS okozta halálesetek száma). Érthető módon ezekben az országokban a születéskor várható élettartam is jóval alacsonyabb.

A közepes jövedelmű országok közül a szegényebbekben szintén gyakoriak a fertőzéses halálesetek, valamint a májcirrózis is, míg a felső-középjövedelmű államokban (ide tartozik Magyarország is) már feltűnően gyakoriak a daganatos betegségek miatti halálozások. A magas jövedelmű államokban kiugróan magas volt a gyakran elhízásra visszavezethető szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a demencia okozta halálesetek száma, és a legszegényebb államokhoz képest itt is viszonylag gyakoriak a rák okozta halálozások.

Mi a helyzet nálunk?

Magyarországon a fejlett országokhoz hasonlóan a szív- és érrendszeri problémák a leggyakoribb halálokozók, a KSH adatai szerint 2017-ben ezek feleltek az összes haláleset 54 százalékáért. A szív- és érrendszeri betegségek nemcsak a 65 év felettieket fenyegetik, Magyarországon kiemelkedően magas az ilyen problémák miatti, fiatalabb kori halálesetek száma is: a 65 évnél fiatalabb magyar nők nagyobb eséllyel halnak meg szívrohamban, stroke-ban vagy hasonló okokból, mint az átlagos férfiak az EU-ban, annak ellenére, hogy az EU-s országokban a férfiak háromszor gyakrabban halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint a nők.

A daganatos betegségek a magyarországi halálozások 27 százalékáért felelősek, ami többszöröse a globális átlagnak, de európai szinten is rendkívül magas.

Ahogy arról már korábban írtunk, ez jelentős részben életmódbeli okokra vezethető vissza: a dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakorisága, valamint az elhízás és az egészségtelen étrend (sok zsír, szénhidrát és feldolgozott sertéshús, kevés zöldség és hal fogyasztása) hozzájárulnak a daganatos betegségek kialakulásához. Ezek miatt egyébként az egész kelet-európai régióban gyakoribbak a rákos betegségek Dél- és Nyugat-Európához képest. A problémát tetézi, hogy az állami egészségügyben viszonylag nehezen elérhetők a szűrések, valamint a vizsgálatok és kezelések előtt hosszúak várakozási idők.

Az életkorodból kiderítheted, melyik betegség veszélyeztet leginkább

Néhány éve nemrég épp egy magyar kutató, Csala Dénes készített interaktív grafikont a WHO halálozási adatai alapján arról, milyen korban melyik betegségek kockázata a legmagasabb. A magyar adatokat bemutató grafikon sok tanulsággal szolgál, kiderül belőle, hogy hány évesen kezdhetünk el leginkább aggódni az érrendszeri, légzőszervi vagy daganatos betegségek miatt, de azt is, hogy például statisztikai alapon milyen korban a legnagyobb a balesetek veszélye.

Ha többet szeretnél megtudni az egészségügyi kockázatokról, az egészségbiztosításokról és a magánegészségügyi ellátásról, akkor érdeklődj ajánlataink felől a jobb oldali űrlapon!