Hogyan ismerhető fel az ételallergia, és mit tegyünk ellene

Zubor Zalán|2020.07.16.

A nutritív allergiát vagyis ételallergiát sokan összekeverik a tápanyag-intoleranciával, pedig előbbi rövid távon súlyosabb, akár életveszélyes tüneteket is okozhat. Bár a felnőttkori allergiát nem lehet meggyógyítani, klinikai vizsgálatokkal kimutathatók a nutritív allergiát egyértelműen jelző antitestek, és az, hogy milyen ételeket kell elkerülnünk.

 Az emberek jelentős részének szervezete legalább egyféle tápanyagra rosszul reagál, ezért egészsége megóvása érdekében kerülnie kell az azt tartalmazó élelmiszereket. A legtöbben a különböző tápanyag-intoleranciákat ismerik, különösen a glutén- és laktózérzékenységet (utóbbi miatt világszerte a felnőtt emberek többsége nem tudja rendesen megemészteni a tejtermékeket), de az ételallergiák is igen gyakoriak. A Nielsen egy 2017-es kutatása szerint a magyar lakosság közel harmada allergiás valamilyen tápanyagra.

 Allergia és intolerancia – mi a különbség?

Fontos különbséget tenni az ételintolerancia és az allergia között. Az ételintoleranciát az emésztőrendszer működése, egyes enzimek hiánya vagy alacsony szintje okozza (laktóz-intolerancia esetén például a laktáz hiánya). Az emésztőenzimek híján a szervezet nem tud megfelelően lebontani bizonyos anyagokat, ezért az elfogyasztott táplálék egyes fehérjéi még emésztés előtt átjutnak a bélfalon, és a keringésbe kerülnek. Az immunrendszer az ételfehérjéket idegenkét azonosítja, és az immunreakció gyulladásos tüneteket okoz, általában az emésztőrendszerben. Emiatt az ételintolerancia leggyakoribb tünetei a puffadás, hasfájás és az emésztési zavarok (hasmenés vagy szorulás).

Az ételintolerancia általában genetikai hátterű, de a tünetei nem mindig érzékelhetők már gyermekkorban (a laktózérzékenységet az érintettek például tipikusan csak felnőttkorban veszik észre magukon). Ha csak kis mennyiségű problémás ételt fogyaszt az ember, általában semmilyen tünetet nem mutat. Előfordul az is, hogy az ételintoleranciát nem öröklött hajlamosság, hanem valamilyen betegség, a táplálék felszívódásáért felelős bélrendszer kóros elváltozása áll. A háttérben állhat gyulladásos bélbetegség, baktérium vagy vírus fertőzés is, tehát érdemes kivizsgáltatni magunkat, ha hirtelen ételérzékenység jeleit tapasztaljuk, különösen, ha a családban másnak nem voltak még hasonló tünetei.

A nutritív allergia tüneteit nem a tápanyagokat lebontó enzimek hiánya, hanem az immunrendszer hibás működése okozza.

A bevitt táplálék alkotóelemeit a szervezet veszélyesként azonosítja, és heves, túlzott immunválasszal reagál, amely során jelentősen megemelkedik a szervezetben a specifikus IgE ellenanyag szintje. Fontos különbség, hogy míg az étel-intolerancia tünetei csak nagyobb mennyiségű, problémás élelmiszer elfogyasztás után jelentkeznek, az allergiás reakciót akár már pár falat is kiválthatja. Intolerancia esetén csak jóval (akár 1-2 nappal) az evés során érezhetjük magunkat rosszul, a nutritív allergia azonban azonnal (evés után 2 órán belül) jelentkezik, általában egynél több tünettel.

Csak az ételallergiákra jellemző, gyakori tünetek a bőrpír, a kiütések és a szénanáthára emlékeztető panaszok. Előfordulhatnak idegrendszeri problémák, például szédülés, migrénes fejfájás, súlyos esetben ájulás. Az igazi veszélyforrást a nyálkahártyák bedagadása (beleértve a szájat és a torkot) jelenti, ami légzési nehézségekhez vezethet. Szintén veszélyes, de szerencsére ritka allergiás reakció az úgynevezett anafilaxiás sokk, ami nehéz légzéssel, légúti ödémával vagy akár a keringés összeomlásával jár. Ezek a tünetek az életet is veszélyeztethetik, ezért roham esetén az ételallergiás betegek sokszor azonnali orvosi segítségre szorulnak.

Ezek a leggyakoribb allergén ételek

A nutritív allergiában szenvedők közül nem mindenkinél alakulnak ki veszélyes tünetek, sokan megússzák például csak kiütésekkel és viszketéssel. A gyerekek között gyakoribb az ételallergia, amit sokan felnőve kinőnek, rossz hír viszont, hogy a felnőtt korban még jelenlevő allergia nem gyógyítható, csak a tünetei szüntethetők meg azzal, ha kiiktatjuk az allergiát okozó ételt az étrendünkből.

Étel-intoleranciát és allergiát is sokféle élelmiszer okozhat, de a leggyakoribb problémaforrások eltérők. Magyarországon a leggyakoribb nutritív allergia a tejfehérje-allergia, amely (szemben a laktóz-intoleranciával) már csecsemőkorban kialakul, de felnőtt korra gyakran eltűnik. A tejfehérje-allergiában szenvedő gyerekek semmiképp nem ihatnak valódi tejet, csak növényi eredetű tejpótlékokat! Számukra nem megoldás például a laktózmentes vagy máshogy kezelt tehéntej, hiszen az továbbra is tartalmazza az ártalmas fehérjéket. A tojásallergia a tejallergiához hasonlóan egy fehérjére adott heves immunreakció, amely akár már akkor is előjöhet, ha csak az ember bőrét érinti a tojásfehérje. Szerencsére általában a gyermekkor végével elmúlik.

Szintén gyermekkorban, 10 éves kor alatt gyakori a szójaallergia. Mivel egyre több termék (pékáruk, húsipari termékek) tartalmaz szóját, különösen óvatosnak kell lennünk, ha magunk vagy gyermekünk érintett, hiszen a legtöbb élelmiszernél nem tüntetik fel külön, hogy szójamentesek. Ezzel szemben a földimogyorót (akár csak nyomokban) tartalmazó ételeket figyelmeztető jelzéssel látják el, nem véletlenül, hiszen ez az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb allergén. A földimogyoró-allergiában szenvedőknél percekkel azután is jelentkezhetnek a veszélyes tünetek, hogy érintkeztek az allergénnel. Ezek a szájnyálkahártya-zsibbadástól az arcon, száj körül, szemeknél jelentkező ödémán keresztül az életveszélyes, fulladással is járó anafilaxiás sokkig terjedhetnek.

Fontos még beszélni a cöliákia nevű autoimmun-betegségről, ahol a gluténra – a búzában, árpában, rozsban és zabban megtalálható fehérjére – adott immunválasz okoz gondot. Az érintetteknek egész életükben kerülniük kell a gabonákból készült élelmiszereket (azaz a legtöbb kenyér- és tésztafélét), mivel a glutén fogyasztására adott immunreakció károsítja a bélbolyhokat, ami felszívódási zavarhoz vezet. Ehhez hasonló, de külön betegség a gabona- vagy búzaallergia, ahol a gliadin (a glutén alkotóeleme) mellett másik két fehérjére, az amilázra és a tripszin-inhibitorokra is heves immunválasszal reagál a szervezet.

A fentiek mellett előfordulnak allergiák ritkábban fogyasztott ételekre is. Ezek azért lehetnek veszélyesek, mert váratlanul, például nyaralás közben ehetünk egy tudtunkon kívül allergiát okozó ételből.

Egyes embereknél allergiás reakciót válthatnak ki például a tenger gyümölcsei, egyes fűszerek (pl. koriander) vagy déligyümölcsök (pl. kivi, avokádó).

Laborvizsgálattal megelőzhető a veszély

A nutritív allergiák jelenlétét anélkül is meg lehet állapítani, hogy a való életben, étkezés közben átélnénk egy allergiás reakciót.

A klinikai allergénvizsgálatok során megvizsgálják a szervezet egyes allergénekre adott válaszát úgy, hogy a vizsgálat ne terhelje le túlzottan a szervezetet.

Ehhez alkalmazhatnak ún. provokációs tesztet, amely során a bőrhöz érintenek kis mennyiségű allergént vagy allergénkivonatot. Az ételallergiák szűrésekor gyakoribb a vérvizsgálat, ahol a vérből mutatják ki az allergénspecifikus antitesteket.

Allergiateszteket az állami és magánegészségügyben is elvégeztethetünk. Az állami intézményekben elsősorban az egyes szakrendelésekhez kapcsolódó allergiákat diagnosztizálnak, ételallergiát például belgyógyászatokon. A magánklinikai laborokban ezzel szemben elérhetők komplex allergénvizsgálati csomagok, amely során egy alkalommal többféle allergia, a gyakori és kevésbé gyakori nutritív allergiák mellett például pollen- és gyógyszerallergiát is meglétét ellenőrzik, és tanácsot adhatnak a problémát okozó anyagok elkerülésére.