Blog

Havonta járnak orvoshoz a magyarok, és ez óriási probléma

Havonta járnak orvoshoz a magyarok, és ez óriási probléma

post by Henriett Gyimesi on 2019-03-04

A magyar lakosság átlagosan minden hónapban konzultál orvossal valamilyen egészségügyi probléma miatt. Ez nemzetközi szinten is soknak számít, ami arra mutat rá, hogy sokkal több gondunk van az egészségünkkel, mint nyugat-európai társainknak. Ráadásul ez az egészségügyi rendszer számára is komoly terhelést jelent. A várólisták és az állami egészségügyi ellátások színvonala miatt már most is sokan fordulnak inkább magánorvoshoz a problémájukkal, de szakértők szerint a jövőben ez egyre több emberre lesz majd igaz.

Az OECD adatai alapján nemzetközi összehasonlításban kifejezetten sokat járunk orvoshoz, ami arra világít rá, hogy többször küzdünk egészségügyi problémákkal, mint a nyugat-európai lakosság. Évente átlagosan 11,1-szer konzultálunk egészségügyi szakemberrel, ami azt jelenti, hogy nagyjából minden hónapban megfordulunk rendelőkben, kórházakban. Ez pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy

a megelőzésre még mindig kevesebb hangsúlyt fektetünk, mint kellene.

A felmérés szerint ezzel negyedikek vagyunk a sorban, csak Szlovákia, Japán és Dél-Korea végzett előttünk: a koreaiak viszik az első helyet, ők 3 hetente keresnek fel orvost valamilyen problémával. És ki van a lista másik végén? Kolumbia, évi 1,6 látogatással, ugyanakkor a skandináv országokban sem jellemző, hogy túl sűrűn járnának orvoshoz, a svédek például kevesebb mint 3-szor, de a dánok és a norvégok is nagyjából évente 4-szer. Ráadásul ebben az éves szűrővizsgálatok is benne vannak, amikor a megelőzés érdekében látogatnak el orvoshoz, nem pedig azért, mert egészségügyi panaszuk lenne.

Éves szinten több mint 11-szer keressük fel háziorvosunkat vagy szakorvost

Az OECD által mért adatban, tehát az évi 11,1 konzultációban benne van a háziorvos felkeresése, a kórházi szakorvosi konzultáció, de a magánorvosi kezelések is. Ami viszont nincs benne, az a fekvőbeteg-ellátás, tehát az az idő, amit valaki tartósan kórházban tölt. Több napos kórházi ellátásban évente átlagosan minden negyedik lakosnak van része, hosszát tekintve körülbelül 8 napig. Érezhető tehát, hogy

az egészségügyi problémák komoly gondot jelentenek a lakosság jelentős részének, és a konzultációk, kezelések, ellátások sok időt vesznek el egy évben.

Azonban, ha csak a háziorvosi látogatások számát vesszük figyelembe, az is magasnak számít: a KSH kimutatásai szerint egy évben ebből is van fejenként 7. Ebben a tekintetben azonban országon belül is komoly eltérések vannak. Ahogyan az alábbi táblázatban is látható, míg például a Közép-magyarországi régióban (azaz Budapesten és környékén) az országos átlag alatt, évente nagyjából 5 alkalommal, addig Észak-Magyarországon az átlag felett, évente majdnem 9-szer mennek háziorvoshoz.  Azonban emellett érdemes megnézni azt is, melyik régió hogy áll a születéskor várható élettartammal, hiszen ezt az is nagyban befolyásolhatja, mennyire “beteges” a lakosság egy területen: a közép-magyarországi régióban ugyanis a nők majdnem 80, a férfiak pedig 74 éves korig élnek átlagosan, ezzel szemben az észak-magyarországi régióban a nők 78, a férfiak pedig 71 éves korukig – ez utóbbi régió adata ráadásul az egész EU-n belül az egyik legrosszabb. Ez pedig rávilágít arra, hogy a főváros környékén valószínűleg azért járnak kevesebbet orvoshoz, mert a problémájuk is kevesebb, nem pedig nemtörődömségből, míg Észak-Magyarországon sokkal többen szenvednek valamilyen egészségügyi probléma miatt.

Mindez elég komoly terhelést jelent az egészségügyi rendszer számára, és már akkor is igaz ez, ha csak a háziorvosokhoz járás sűrűségét tekintjük. A KSH adatai alapján egy háziorvosra majdnem 1600 fő jut, papíron pedig naponta akár 30-60 páciens is juthat egy szakemberre. Emellett a szakrendelőkben és kórházakban is elég nagy a tömeg, elég csak a várólisták hosszúságára gondolnunk: akár szemészhez, fül-orr-gégészhez, endokrinológushoz, vagy más szakorvoshoz kérünk vizsgálati időpontot, előfordulhat, hogy több mint 1 hónappal későbbre kaphatjuk csak meg azt. A beavatkozásokról nem is beszélve: hogy

egy kirívó példát emeljünk ki, transzkatéteres szívbillentyű-beültetésre például másfél évet kell várni.

Ráadásul azzal szemben, hogy az éves orvosi konzultációk tekintetében az élen járunk, az egészségügyi ráfordítások vonatkozásában viszont az Európai Uniós átlag alatt vagyunk: az egy főre jutó ráfordítás csak az EU-s átlag fele. De összességében nézve az egészségügyi kiadásokra szánt összeget sem rózsás a helyzet: míg mi a GDP 7,2%-át fordítjuk erre a célra, az EU-s átlag eléri a 9,9%-ot, tehát majdnem 3%-kal maradunk le ebben a tekintetben is. Tovább rontja a képet, hogy az uniós országok között Magyarországon az egyik legmagasabb a gyógyítással elkerülhető halálozások száma.

Egyre többet járunk magánorvoshoz

Ebbe a magas számba, miszerint évente átlagosan 11,1-szer keresünk fel egészségügyi szakembert a problémáinkkal az is beleszámít ugyanakkor, ha magánúton tesszük mindezt. A magyar lakosság egyre szélesebb körét jellemzi, hogy amennyiben az állami ellátórendszerben nem kap gyorsan jó minőségű segítséget, úgy a magánegészségügyben keres megoldást.

Az elmúlt 2 évben az egészségügyben megforduló betegek 2/3-a fordult végül magánorvoshoz a felmerülő problémájával.

Az ok a fentebb említettekre vezethető vissza, vagyis arra, hogy az állami ellátórendszerben nem kapnak gyors, jó minőségű ellátást, ezért aki teheti, a megoldás érdekében inkább fizet a privát egészségügyi szolgáltatásért. Szakértők szerint ráadásul ez a tendencia a jövőben tovább erősödhet.

Ez persze igen sokba is kerülhet: felmérések szerint a magyarok fejenként átlagosan évi 200 ezer forintot költenek ilyen kiadásokra, ami közel egyhavi átlagfizetést jelent – tehát

nem csak komoly gondot okoz egy-egy egészségügyi probléma és az időnket veszi el, de még a pénzünket is.

Ez már jelenleg sem kevés tehát, ráadásul a jövőben várhatóan ez az összeg tovább növekszik majd – nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, vagyis azt, hogy életmódunkkal, rendszeres szűrővizsgálatokkal igyekezzünk elébe menni a nagyobb problémáknak. Természetesen van olyan, aki egy évben ennél az összegnél csak kevesebbet költ magánorvosra, de komolyabb probléma esetén akár az is előfordulhat, hogy még ennél is mélyebben a zsebedbe kell majd nyúlnod, ha magánúton intéznéd az ellátásokat, mert az állami egészségügyben hónapokat kellene várnod, ez pedig komoly kockázattal járhat.

Éppen emiatt egyre népszerűbb az egészségbiztosítás a lakosság körében.

Ezzel a megoldással ugyanis már havi 12 ezer forint befizetésével bebiztosíthatod magad azzal kapcsolatban, ha komolyabb egészségügyi problémád merülne fel, ennek keretében magánúton intézhesd a szükséges vizsgálatokat és kezeléseket. Ráadásul minden évben elmehetsz menedzserszűrésre ami a megelőzés szempontjából nagyon sokat jelent: rendszeresen, teljeskörűen kivizsgáltathatod magad, ami nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy egy idejében felismert, még kisebb problémával megelőzhesd azt, hogy komoly gondot jelentő betegség nehezítse meg az életed – ezzel pedig akár azt is a minimálisra csökkentheted, amennyit orvoshoz jársz egy évben egészségügyi gondok miatt. Valamint a 0-24 órás orvosi call center szolgáltatást is bármikor igénybe veheted, hogy egy hirtelen felmerülő, egészségeddel kapcsolatos kérdésre szakembertől kaphass választ.

Ha magán egészségbiztosítást szeretnél, nagyon sokféle ajánlattal találkozhatsz, de ahhoz, hogy a számodra legideálisabbat találhasd meg, amivel ár-érték arányban elégedett lehetsz, hosszas utánajárást igényel. Ha kitöltöd a jobb oldalon található űrlapot, segítünk a választásban!