Ezzel a vizsgálattal még időben észrevehetjük a cukorbetegséget

Zubor Zalán|2020.03.18.

A 2-es típusú cukorbetegség az egyik leggyakoribb anyagcsere-rendellenesség. Magyarországon az emberek közül 10 százaléka érintett, és a cukorbetegek aránya évről évre emelkedik. Bár a kezdődő diabéteszt nehéz észrevenni, az úgynevezett terheléses vércukorvizsgálat segíthet a korai felismerésben, segítségével megelőzhető a súlyosabb tünetek, szövődmények kialakulása.

Az elmúlt néhány évben meredeken nőtt Magyarországon a cukorbetegségben, más néven diabéteszben szenvedők száma: ma közel 800 ezer diagnosztizált cukorbeteg él, de

a szakértők szerint akár még további 500 ezer olyan ember lehet, akik enyhébb cukorbetegséggel élnek, de még nem vettek részt szűrővizsgálaton.

Cukorbetegség alatt az esetek nagy részében a 2-es típusú diabéteszt értjük. A cukorbetegek nagyjából 6 százaléka szenved 1-es típusú, azaz veleszületett cukorbetegségben. Az érintettek többségnél csak később alakult ki a 2-es típusú diabétesz – ebben a cikkben is erről a betegségről lesz szó.

Mikor indokolt a szűrés?

A 2-es típusú cukorbetegség hátterében az úgynevezett inzulinrezisztencia áll, ami azt jelenti, hogy a sejtekben ellenállás alakul ki az inzulinhormon hatásával szemben. Emiatt a sejtek nem tudják olyan hatékonyan felvenni a vérből a glükózt, ami tartósan megemelkedett vércukorszintet eredményez. Idővel ez a szervezet inzulintermelésének visszaesését is eredményezi – ha ez az állapot kialakul, már egyértelműen cukorbetegségről beszélhetünk.

A 2-es típusú diabétesz kialakulásában az elhízás az egyik fő kockázati tényező, és a legtöbbször 50 éves kor felett alakul ki, de tévhit, hogy a probléma csak a túlsúlyos embereket és az időseket érinti. A Harvard Medical School statisztikái szerint

a kettes típusú cukorbetegek 15 százaléka normál testsúlyú.

A betegség kialakulásában szerepet játszik a genetikai hajlamosság, és a testsúly mellett rizikófaktor lehet a magas szénhidráttartalmú étrend, az alkoholfogyasztás és a dohányzás is. Ami az életkort illeti, a cukorbetegség „korhatára” csökken, 40 év felett már érdemes figyelni rá, de nem példátlan, hogy ennél fiatalabb korban is kialakul (a fiatalkori cukorbetegség persze majdnem mindig az elhízásra vezethető vissza).

Azoknak, akiknek a családjában előfordult cukorbetegség, vagy fennáll egy vagy több rizikófaktor, érdemes terheléses vércukorvizsgálatot, más néven OGTT-t végeztetnie, akkor is, ha nem érzékeli magán a cukorbetegség tipikus tüneteit:

  • fáradtság,
  • gyakori szomjúság,
  • végtagok zsibbadtsága,
  • a vércukorszint ingadozása miatti eszméletvesztés.

Az OGTT során azt vizsgálják, mennyire képes a szervezet a vércukorszint szabályozására, a segítségével diagnosztizálható a kezdődő cukorbetegség (prediabétesz), vagy fennáll-e valamilyen szénhidrátanyagcsere-zavar, ami később a diabétesz kialakulásához vezethet. Az OGTT-t javasolt inzulinterheléssel együtt végezni, ezzel ugyanis nyomon lehet követni az adott időpontban a glükózra adott inzulinválaszt is. A vizsgálatra magánklinikákon is be lehet jelentkezni, a legtöbb privát egészségbiztosítás más szűrővizsgálatokhoz hasonlóan az OGTT költségeit is fedezi.

Így zajlik a terheléses vércukorvizsgálat

A terheléses vércukorvizsgálat általában két órát vesz igénybe, ez alatt az idő alatt többször ellenőrzik a vércukorszintünket. A vizsgálat első lépéseként az ujjbegyből vett vérminta segítségével mérnek vércukorszintet – ha ennek eredménye máris túl magas, a terhelést nem lehet elvégezni. Ha az érték a normális sávba esik, a következő lépés az úgynevezett 0. perces (éhgyomri) vérvétel. Ezután el kell fogyasztani 75 gramm glükózoldatot, majd két órán át várakozni. Ez idő alatt még néhányszor lemérhetik a vércukorszintünket, de a legfontosabb a két óra letelte után való vérvétel: a megemelkedett 120. perces vércukorszint utalhat kezdődő diabéteszre, és az inzulinszint mérésével megállapítható az inzulinrezisztencia.

Az OGTT-re, mint minden más, vércukorszintet érintő vérvizsgálatra, éhgyomorral kell érkezni. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatot megelőző 10 órában már nem szabad enni, és inni is csak vizet lehet, hiszen a cukrot, alkoholt, koffeint vagy akár édesítőszert tartalmazó italok is torzíthatják a vizsgálat eredményét. A vérvételt megelőző 24 órában nem érdemes az átlagosnál nagyobb fizikai terhelésnek kitenni magunkat, és a 10 órás böjt előtt elegendő mértékű, nem túl kicsi és nem túl magas szénhidráttartalmú étkezés javasolt.

A tömény glükózoldat megivása sokaknak nehézséget okozhat, émelygést okozhat, ezért a vizsgálatra érdemes lehet magunkkal vinni egy citromot, és becsavarni az oldatba. Így jóval könnyebb meginni, és az adalék nem befolyásolja a vizsgálat eredményét. Érthető módon a vizsgálat alatt, a glükózoldat elfogyasztása után sem szabad ételt vagy (vízen kívül) italt magunkhoz venni. Várakozás közben az orvosok a fizikai aktivitás mellőzését javasolják, próbáljunk meg lehetőleg végig egy helyben ülni, csak a mosdóig kimenni. Vizsgálat közben előfordulhat, hogy leesik a vércukorszintünk, ami remegést, gyengeséget, nagyfokú izzadást okozhat. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy cukorbetegek vagyunk, de előfordulhat, hogy emiatt a terhelést fel kell függeszteni. Ha erre kerül sort, legalább két hetet kell várni, hogy újra elvégezhessük a vizsgálatot.

Megelőzhető a cukorbetegség, ha időben észrevesszük

A terheléses vizsgálat haszna elsősorban a kezdődő diabétesz, vagy annak kockázatának szűrése. Ha időben észrevesszük az árulkodó jeleket, akár teljesen meg is előzhető a betegség kialakulása: egy kutatás szerint azoknál a betegeknél,

akik kezeltették prediabéteszüket, mintegy 56 százalékkal kisebb valószínűséggel alakult ki a cukorbetegség, míg a kezeletlen esetek közel 70 százaléka végződik 2-es típusú cukorbetegséggel.

Amennyiben a vizsgálat során prediabéteszt, metabolikus zavart vagy inzulinrezisztanciát állapítanak meg, a következő lépés diabetológus vagy diabetikus szakorvos felkeresése lehet. A cukorbetegség megelőzéséhez a vércukorszint stabilan tartására van szükség, ami életmódváltással, esetleg súlycsökkentéssel, és elsősorban csökkentett szénhidráttartalmú diétával érhető el – az indokolt lépések megállapításában és a diéta összeállításában a szakorvos segíthet.