Ezért fontos évente laborvizsgálatra menni akkor is, ha egészségesek vagyunk

Zubor Zalán|2020.03.10.

Bemutatjuk, mit tudnak megállapítani az orvosok a laborvizsgálatokon, miért fontos elmenni, és hogy hogyan kell készülni a mintavételre.

A laborvizsgálat a legtöbbször vér és vizelet egészségügyi laboratóriumi elemzését jelenti, ennek során olyan jeleket keresnek, amelyek valamilyen kóros elváltozás vagy más probléma jelenlétére utalhatnak. Akkor is érdemes viszont évente legalább egyszer laborvizsgálaton részt venni, ha látszólag nincs rá szükség. Egyrészt a vizsgálatokon korán felismerhetők, így megelőzhetők lehetnek kialakulóban lévő súlyos betegségek, másrészt a mintákból kimutatott értékekből hasznos információkat nyerhetünk szervezetünk általános állapotáról.

Egészségmegőrző laborvizsgálatok

A leggyakoribb egészségmegőrző célú laborvizsgálat a vérminta általános biokémiai elemzése. Ilyen vizsgálatok során számos különböző értéket mutatnak ki, egy-egy érték abnormálisan magas vagy alacsony szintje utalhat a legfontosabb szervek, szervrendszerek, szabályozó rendszerek (pl. máj, vese, izmok, csontok, szív, tüdő, víz és elektrolit-háztartás, anyagcsere) betegségére.

Fontos szerepe van olyan, a vérből kimutatható makróértékeknek is, mint a koleszterinszint, a D-vitamin vagy a húgysav szintje: ezek az értékek elsősorban az életmóddal, táplálkozással függenek össze, és krónikus betegségekhez vezethet, ha hosszú távon a normális sávon kívül esik az értékük. Önmagában még nem jelent kóros elváltozást, ha ezek az értékek nem stimmelnek, de jelzi, hogy életmódváltásra van szükségünk.

Egy vizsgálat nem elég

Más értékek, például a vér alakos elemeinek száma vagy egyes hormonok jelenléte valamilyen konkrét betegség jelenlétére utalhat, az azonban nagyon ritka, hogy egyetlen laborvizsgálatból már diagnosztizálható legyen egy konkrét betegség. Például az alacsony vérlemezkeszámot okozhatja számos vírusos betegség, de lehet vitaminhiány jele, rosszindulatú daganat tünete, vagy egy gyógyszer mellékhatása is.

Ha a laboreredmény kiértékelésekor felmerül valamilyen betegség gyanúja, szinte minden esetben további diagnosztikai vizsgálatokra van szükség.

Ezek lehetnek további, speciális laborvizsgálatok: a vérből kimutathatók a kórokozók, a hematológiai vizsgálatok például a vérképzőszervi betegségek szűrésére szolgálnak, léteznek a hormonokra fókuszáló endokrin laborvizsgálatok.

Az allergiák kiszűrésére alkalmas az allergének okozta speciális ellenanyagok vizsgálata, az ún. tumor marker vizsgálat pedig a rák jelenlétét zárhatja ki vagy bizonyíthatja. Ilyen vizsgálatokat a magánklinikákon beutaló nélkül, kérésre is el lehet végeztetni; amennyiben a családunkban többeknél is előfordul ugyanaz a betegség, érdemes rendszeresen eljárni a betegségnek a jeleit szűrő speciális laborvizsgálatra is egy privát egészségügyi intézménybe.

Hogyan érkezzünk?

Számos tévhit él azzal kapcsolatban, hogyan érdemes felkészülni a laborvizsgálatra. Sok orvos is állítja például, hogy vérvételre csakis éhgyomorral lehet érkezni. Valójában, ahogy az az Európai Labor Társaságok Szövetsége (European Federation of Clinical Chemistry and Laboratory Medicine) 2016-os állásfoglalásában is szerepel, általában nyugodtan lehet enni vérvétel előtt is, sőt, sok esetben előbb látható a baj, ha normál rend szerinti étkezés mellett vesznek vért. Kivétel viszont a vércukorvizsgálat, erre kizárólag éhgyomorral lehet érkezni, hiszen a frissen elfogyasztott étel befolyásolja a vércukorszintünket, így az orvos nem kaphat pontos eredményt.

Vércukorvizsgálat előtt ezért csak vizet szabad inni, sőt, ezt kimondottan javasolják is az orvosok.

Sokan tartanak attól, hogy a vérvétel után leesik a vérnyomásuk, és elájulnak, ezért előtte kávéval próbálják megemelni a vérnyomást. Ez ellenjavallt, hiszen a koffein valójában nem emeli jelentősen a vérnyomást, viszont az eredményt befolyásolhatja a jelenléte a vérben. A vérnyomás emeléséhez hatékonyabb, ha megiszunk egy-két pohár vizet, ez ugyanis folyadékkal telíti a vénákat. Emiatt viszont nem szabad túlzásba vinni a vízivást sem, mert ez túlzott vérhígulást idézhet elő, ami szintén torzíthatja a valós értékeket. Alapszabály, hogy a vérvétel akkor adja a leginkább reális képet, ha olyan állapotban vesznek mintát, ami általában jellemző ránk.

Érdemes emellett különbséget tenni a véradás és a vérvétel között. A véradásból viszonylag sok embert kizárhatnak, ennek számos oka lehet, például nem adhat vért az, aki átesett valamilyen transzplantáción, de kizáró ok az 50 kg alatti testsúly és a 65 év feletti életkor. Ezek a körülmények viszont a vérvételnél nem jelentenek problémát, hiszen jóval kisebb mennyiségű vért vesznek le, mint a véradásnál.

Állami vagy magánlabor?

Sajnos a TB-finanszírozott orvosi laborokra ma ugyanúgy jellemző a túlzsúfoltság és a kapacitáshiány, mint az állami egészségügyben általában. A legtöbb közintézményi laborban jellemzők a hosszú várólisták, és előfordul, hogy még az egy-két hetes várakozás után is órákig kell sorban állni az orvosi szoba előtt.

Épp emiatt a túlzsúfoltság miatt nem ritka, hogy a háziorvos csak annak ad beutalót, aki már valamilyen tünetet produkál. Ezért,

ha egészségmegőrző, szűrő célú kontrolvizsgálatot szeretnénk, érdemesebb magánklinikákon próbálkoznunk.

A privát intézményekben nemcsak kényelmesebben juthatunk el a vizsgálatig (általában már egy-két nappal a kapcsolatfelvétel után kaphatunk időpontot, egyeztetett napszakban), de számos magánlaborban többféle vizsgálat áll rendelkezésre, mint az államiakban. Az orvosok évente legalább egy általános laborvizsgálat elvégzését javasolják, ehhez komoly segítséget nyújthatnak a magán-egészségbiztosítások, amelyek nemcsak az éves (kétéves) laborvizsgálat, de egyéb szűrések és a szükséges kezelések költségeit is megtérítik.