Ezért érdemes figyelni a koffeinérzékenységre

Zubor Zalán|2020.04.07.

A kávét és a teát a bennük található koffein élénkítő hatása miatt fogyasztjuk, de vannak, akiknél ezek az italok rosszullétet váltanak ki. Ennek oka a leggyakrabban a koffeinérzékenység, ami nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, de növelheti az infarktus kockázatát is.

Bár a koffein szigorú értelemben véve ugyanúgy a tudatmódosító szerek közé tartozik, mint az alkohol vagy az illegális drogok, nincs olyan ismert mellékhatása, ami komolyabb egészségügyi kockázatot jelentene. Kutatók a kávé vagy a tea fogyasztásának számos pozitív egészségügyi hatást tulajdonítanak, hatóanyagaik az emberek többségénél segíthetnek az idegrendszeri betegségek és a szívproblémák megelőzésében (igaz, egyes kutatások szerint a gyomor felületét károsíthatja a túlzott fogyasztása).

Intolerancia és allergia: mi a különbség?

Kellemetlen vagy akár az egészséget veszélyeztető tüneteket idézhet elő azonban a kávézás azoknál, akik koffeinérzékenységben (más néven koffein-intoleranciában) vagy -allergiában szenvednek.

A két állapot közül a koffeinérzékenység a gyakoribb, ez egyszerűen azt jelenti, hogy az illető szervezete kevésbé tudja lebontani a koffeint, mint másoké, ezért az erősebb élettani hatásokat fejt ki.

A koffeinallergia az ételallergiák közé tartozik, és a koffein bevitelére adott heves immunreakció okozza. Ez utóbbi viszonylag ritka, ha a kávé vagy tea fogyasztásakor allergiás reakciót tapasztal valaki, gyakoribb, hogy valamilyen egyéb adalék, esetleg a babokon maradt növényvédő szer okozza problémát.

Nehéz megállapítani, hányan lehetnek koffeinérzékenyek, hiszen ennek tünetei nem különböznek attól, amit akkor érez az ember, ha túl sok vagy túl erős kávét ivott. Jelenlegi ismereteink szerint a koffeinlebontás gyengesége genetikai okokra vezethető vissza, az ezért felelőssé tehető gének egy része megtalálható az emberek mintegy 10 százalékánál. Ez nem jelenti azt, hogy minden tizedik ember koffeinérzékeny, a legtöbbször azoknál sem alakul ki érzékenység, akiknél megtalálható a hajlamosság.

Mennyi kávé számít túl soknak?

Egy átlagos felnőtt mintegy 200-400 mg koffeint fogyaszthat naponta úgy, hogy ne tapasztaljon testi mellékhatást, és ne legyen problémája az esti elalvással, ez kb. 2-4 csésze kávénak vagy kétszerannyi bögre teának felel meg.

Koffeinérzékenységről akkor beszélhetünk, ha 100 mg koffein elfogyasztása után már érzékeljük magunkon a túladatolás jeleit.

Ezeket azok is ismerik, akik egyébként nem koffeinérzékenyek, de előfordult már, hogy túlzásba vitték a kávézást: kipirult, égő arc, megemelkedett pulzusszám és vérnyomás, ami miatt erősen érezzük a szívdobogást a mellkasunkban. A tünetek közé tartozik a megemelkedett hőérzet, az izzadás, erős vizelési inger, esetleg izomgörcsök. Mivel a koffeinérzékeny emberek szervezete a vegyületet lassabban bontja le, annak élénkítő hatása is tovább tart, ezért kevés kávé fogyasztása után is nehezebben alszanak el este.

Bár a koffein túladagolása elvileg akár halálos mérgezést is okozhat, ez normális esetben nem fenyegeti még a koffeinérzékenyeket sem, hiszen ehhez nekik is literszámra kellene inniuk a kávét (a koffeintablettákat viszont nekik mindenképpen kerülniük kell).

Reális veszélyforrás viszont, hogy azoknál, akiknek korábban volt már pánikbetegségük, a koffeintúladagolás ismételten pánikrohamot indíthat el.

Szívinfarktust is okozhat

Bizonyos kutatások arra is utalnak, hogy hosszú távon az érzékenységgel élők szervezetére a koffein eltérő hatással van, mint azokéra, akiknek a szervezete gyorsan képes lebontani a hatóanyagot. A koffein fogyasztása hirtelen megemeli a pulzusszámot és a vérnyomást, de az elterjedt tévhit ellenére a legtöbb embernél nem okoz tartósan magas vérnyomást a koffein, sőt, a szív és az erek állapotára inkább jótékony hatást gyakorol.

Azoknál viszont, akik érzékenyek rá, napi 2-3 csésze kávé elfogyasztása 36 százalékkal, napi 4 vagy annál több csésze 64 százalékkal növeli a szívinfarktus kockázatát. Egy másik tanulmány szerint a koffeint lassabban bontó szervezetű nők fogamzóképessége gyengébb, és körükben valamivel nagyobb a vetélés esélye is.

Genetikai vizsgálattal szűrhető a koffein-intolerancia

A koffeinérzékenység nem összetévesztendő a koffeinallergiával. Utóbbi a többi ételallergiához hasonló reakciókat vált ki, amelyek általában a kávé fogyasztása után fél órán belül jelentkeznek. Jellemző allergiás tünet a nyelv és a torok viszketése, majd megdagadása, bőrkiütések megjelenése, szédülés. Súlyosabb esetben légzési nehézségek is előfordulhatnak, bár ez más ételallergiákhoz képest viszonylag ritka.

Ennek ellenére a koffeinallergia nem veszélytelen. Annak, aki ebben szenved, teljesen el kell kerülnie a koffeintartalmú italokat (fontos észben tartani, hogy a kávé és a tea mellett több üdítőital is tartalmaz koffeint, és kis mennyiségben az úgynevezett koffeinmentes kávékban is előfordulhat). Azok, akik csak koffeinérzékenyek, kis mennyiségben még biztonságosan fogyaszthatnak élénkítő italokat, bár nekik kávé helyett érdemes inkább gyengébb teákat választaniuk.

A koffeinallergiát, mivel igen ritka, a legtöbb allergénvizsgálat során nem tesztelik. A koffeinérzékenységet viszont – már csak a vele összefüggő egyéb kockázatok miatt is – számos hazai magánklinika laborjában ellenőrzik. A vizsgálatot végző orvos genetikai teszttel meghatároztathatja az öröklött koffeinlebontási képességét, hogy a páciens az eredmény szerint alakíthassa a napi kávéfogyasztását, egészségesebbé téve ezzel életmódját.