Ezek a legnépszerűbb magánrendelések itthon

Zubor Zalán|2019.12.13.

A magyarok ma már legalább 10 százaléka többször jár magánrendelőbe vagy -klinikára, mint állami egészségügyi intézménybe, a privát ellátások között a fogászat, a nőgyógyászat és a szemészet a legnépszerűbb. Egyre többen kötnek egészségbiztosítást is, de a legtöbbször még mindig esetileg fizetünk az ellátásért.

10-ből 1 magyar ma már egyértelműen a magánszolgáltatókat preferálja – derült ki a CIG Pannónia biztosító felméréséből. Jelenleg ennyi lehet azoknak az embereknek az aránya, akik többségében magánegészségügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe az államival szemben. Összességében persze továbbra is az ingyenes állami ellátórendszer nevezhető nagyobbnak, az emberek mintegy negyede például csak ezt veszi igénybe – ez persze azt is jelenti, hogy

75 százalék jár állami és privát kezelésre is.

A biztosító felmérésén a megkérdezettek csupán negyede állította, hogy még nem járt magánrendelésen.

Ezek a legnépszerűbb privát ellátások

A különböző magánrendelések közül továbbra is a fogászat a legnépszerűbb, hiszen ilyen ellátást sok helyen nem lehet tb-re kapni – a válaszolók 58 százaléka vállalja, vagy vállalta már privát fogászati kezelés költségét. A második helyen a nőgyógyászat áll (39 százalék), ezt követi a szemészet (21 százalék) és a bőrgyógyászat (19 százalék). Az állami ellátáson belül pedig úgy tűnik, a legtöbben fül-orr-gégészeti rendelésben és a gyermekorvosokban bíznak.

A legtöbben (a válaszolók 39 százaléka) azért preferálják a magánegészségügyet, mert úgy látják, a magánrendeléseken több idő és figyelem jut a betegekre. Érdekes módon a rövidebb várakozási idő csak a második helyre került, 34 százalék válaszolta azt, hogy a hosszú várólisták miatt nem az állami, hanem a privát ellátás mellett dönt. 9 százalék a megfelelő felszereltséget, 7 százalék a megbízhatóságot, 4 százalék pedig a jobb higiéniás állapotokat jelölte meg a magánegészségügy előnyeként.

A felmérés eredményén jól láthatók a generációs különbségek is: a 35 év alattiaknak csak 20 százaléka nem vesz igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, míg az 56 évnél idősebbek közel harmada csak állami egészségügyi intézménybe jár.

A munkáltatói konstrukciók tarolnak

A Portfolio a témában készült elemzésében összevetette a magánegészségüggyel kapcsolatos válaszokat az egészségbiztosításokra vonatkozó adatokkal. A biztosítottak száma az utóbbi években stabil emelkedést mutatott, ahogy egyre többen jártak magánklinikákra, így 2012 óta évről évre nőtt a társaságok egészségbiztosításokból befolyó jövedelme. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) tagjai tavaly már közel 20 milliárd forintnyi díjbevételt realizáltak az egészségbiztosításokból. Ez a szám 2012-ben még alig haladta meg az 5 milliárdod, vagyis

az egészségbiztosítási piac 7 év alatt csaknem négyszeresére bővült.

A MABISZ azt nem közölte, hány ember rendelkezik ma egészségbiztosítással Magyarországon, de a szervezet egyik tagja, az Union Biztosító piackutatása szerint legalább 300 ezer biztosítottról beszélhetünk országszerte. Tavaly a szerződésszám 31 százalékkal emelkedett, miközben az egészségbiztosítási díjbevételek 28 százalékkal nőttek.

Az ügyfelek nagy része csak az utóbbi néhány évben kötött biztosítást, illetve többségük valójában nem maga kötött, hiszen a piacon még a cafeteria-rendszer átszabása után is a vállalati befizetések dominálnak. Ennek oka, hogy az egészségbiztosítási juttatások adója részben megspórolható azzal, ha a munkáltató az egészségbiztosítást egy egészségpénztáron keresztül, úgynevezett célzott támogatással nyújtja a dolgozóinak, mivel ilyenkor a juttatás nem jövedelemként, hanem annál jóval kisebb, 40,71 százalékos adókulccsal adózik.

Esetileg fizetünk, pedig ez általában nem éri meg

Ugyanakkor az említett 300 ezer biztosított fő elenyésző ahhoz képest, ahányan igénybe veszik a magánegészségügyet. Ha a CIG Pannónia felmérését az egész társadalomra kivetítjük, az alapján mintegy 6 millió magyar vehetett már legalább egyszer igénybe magánorvosi ellátást. Persze nem beszélhetünk ennyi visszatérő magánrendelői páciensről, de a biztosítottak száma akkor is nagyon kevés, ha azokkal az emberekkel vetjük össze, akik bevallottan a privát egészségügyet preferálják az állami helyett: az ő arányuk a felmérés alapján 10 százalék, így legalább 800 ezer emberről beszélhetünk. Arra következtethetünk, hogy

a magánorvosi ellátást a legtöbben nem biztosítón keresztül, hanem esetileg fizetik.

Ezt megerősíti a Závecz Research tavasszal bemutatott felmérése: eszerint az egészségügyi költések közel egyharmada magánkiadás, és ennek a 88 százalékát a betegek zsebből fizetik, azaz nem biztosítottként keresnek fel magánklinikákat, és esetileg fizetnek a vizsgálatért vagy ellátásért. Megjegyzendő itt egyébként, hogy valójában számos esetben az állami egészségügy sincs ingyen. Bár erről nyilvánvalóan nincsenek hivatalos adatok, piaci becslések szerint az összes egészségügyi kiadás mintegy harmadát teszik ki az illegálisan felszámolt hálapénzek, amelyek nagy többsége az állami ellátásban cserél gazdát.

A helyzet részben összefügg azzal, ahogyan általában az egészségügyhöz állunk hozzá: a magyarok nagy része csak akkor fordul orvoshoz, ha már valamilyen panasza van. Ilyen esetben már valóban csak két lehetőség áll az ember előtt: vagy kifizeti az eseti ellátás árát egy privát intézményben, vagy végigüli a várólistát az állami ellátásban (ahol egyébként lehet, hogy szintén fizetnie kell majd hálapénzt).

Ha viszont nem várjuk meg, hogy betegek legyünk, harmadik lehetőségként ott van az egészségbiztosítás. Ez fiatalabb korban hasznos lehet a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzésére, de egy idősebb biztosítottnak is megérheti megkötni a magasabb díj ellenében, hiszen egy műtét ára esetileg így is meghaladhatja az egészségbiztosítás éves díját, különösen, ha igénybe veszi a célzott támogatással járó adókedvezményt.