Ez a néhány életmódbeli tanács segít a nagyvárosi lét káros hatásainak csökkentésében

Zubor Zalán|2020.10.02.

Környezetszennyezés, stresszes életmód, rosszabb minőségű élelmiszerek – többek között ezek a tényezők is egészségügyi kockázatot jelentenek a városi emberek számára. Ezek miatt, ha nagyvárosban élünk, fokozottan kell figyelnünk az egészségünkre és a megfelelő táplálkozásra.

A Házipatika összeállítása szerint, ha nagyvárosban élünk, kétféle szempontot is figyelembe kell vennünk étrendünk összeállítása szempontjából, amire azoknak, akik kisebb településen élnek, kevésbé kell figyelniük. Az egyik, hogy

a nagyvárosokban kapható élelmiszerek kevésbé frissek, mint gondolnánk, a másik pedig, hogy a városi életmód plusz egészégi kockázatokkal jár, amiket fontos lehet az étrenddel ellensúlyozni.

Mennyire friss a friss zöldség?

Bár ma már bármelyik nagyvárosi szupermarketben kaphatunk „friss” zöldséget és gyümölcsöt, ezek valójában kevésbé frissek, mint gondolnánk. A hűtés és a tartósítószerek elterjedése előtt a gyümölcs szüretelése és elfogyasztása között átlagosan két nap telt el. Napjainkra ez az idő drámain emelkedett, ma egy viszonylag gyorsan romló salátát vagy paradicsomot is mintegy 4-6 hétig tárolnak, míg

egy alma, burgonya vagy sárgarépa akár 9 hónapot is pihenhet, mielőtt az asztalra kerül.

Sajnos ezeknek az áruknak a „frissességét”, illetve annak látszatát valójában többféle kémiai és fizikai eljárás adja,

a növények tápértéke azonban átlagosan a felére esett az elmúlt 70 évben.

Akár nagyvárosban, akár kisebb településen lakunk, lehetőség szerint érdemes hazai zöldségeket és gyümölcsöket választani, hiszen ezek általában jóval frissebbek – nagyvárosokban ezekhez elsősorban piacokon lehet hozzájutni, illetve létezik már pár internetes szolgáltatás is (vegabox.hu, nekedterem.hu), ahol termelőktől rendelhetünk friss élelmiszereket.

Budapest levegője világviszonylatban is rendkívül szennyezett

A nagyvárosi környezet és életmód többféle egészségügyi kockázatot is magában hordoz. A legnyilvánvalóbb ezek közül a légszennyezés: a WHO adatai szerint a városlakók több mint 80 százaléka él világszerte az egészségre veszélyes szintű légszennyezettségben. Magyarország a földrajzi helyzete különösen kedvezőtlen légszennyezettség szempontjából, mert a Kárpát-medencében gyakran megreked a szennyezett levegő:

2016-ban az OECD lakosságszám-arányosan itt mérte Kína után a második legtöbb, légszennyezéssel összefüggő halálesetet.

A légszennyezés miatt a nagyvárosok levegőjében magas az ún. szabadgyökök, az élő szöveteket is roncsoló vegyületek koncentrációja. A szervezetbe kerülve ezek az anyagok emelik például a rák kialakulásának kockázatát is. A szabadgyököket az antioxidáns rendszer közömbösíti, városlakóként tehát fontos lehet ennek a védelmi vonalnak az erősítése.

Ennek a legegyszerűbb módja a természetes antioxidánsokban gazdag táplálkozás: ha nagyvárosban élünk, ezért érdemes lehet beépíteni az étrendünkbe néhány, úgynevezett másodlagos növényi anyagcseretermékeket. Ilyenek például a flavonok (petrezselyem, fehérbor, bors, dinnye), flavonolok (hagyma, cukkini, spenót, zeller, paradicsom), flavanonok (citrom és narancslé), epigallokatekinek (szőlő, tea, füge), anthocianidinek (cseresznye, alma, vörösbor), valamint az olíva és a káposztafélék.

Az egészséges nagyvárosi élethez ideális lehet az úgynevezett mediterrán diéta, amely átlagosan napi 7600–12.500 ORAC egységnyi antioxidánst biztosít, szemben az olívában, nyers zöldségekben, növényi olajokban és bogyós gyümölcsökben jóval szegényebb kontinentális étrenddel, ami ennek mindössze a harmadát tartalmazza.

Népbetegség az álmatlanság és a D-vitamin-hiány

Kevesebben tudják, hogy a nagyvárosokban élők többsége valamilyen fokú D-vitamin-hiányban szenved. Ennek oka részben ismét a légszennyezés: a D-vitamint a szervezet csak a bőrt érő napfény segítségével képes szintetizálni, és a városokat a szmog, a szálló por és a napfényt eltakaró magas épületek miatt eleve kevesebb napfény éri. Ráadásul mi magunk is túl sokat kerüljük a napfényt: testünket csaknem teljesen ruhával fedjük, életünk nagy részét belső terekben töltjük, az irodák, szabadidős helyek ablakait leárnyékoljuk. Heti egy-két alkalmas napozás nem pótolja a D-vitamin előállításához szükséges fénymennyiséget, ezért, ha csak nincs lehetőségünk naponta sok időt tölteni a szabadban, fontos lehet a D-vitamint szedni (természetes D-vitamin forrás nem létezik, csak tablettaként, vagy más, mesterségesen előállított formában juthatunk hozzá, bár adalékként sok élelmiszerben megtalálható).

Városlakóként szintén érdemes fokozottan figyelni a cukorbetegség megelőzésére is: a cukros ételek és italok (akár csak a cukros kávé) a mindennapjaink részét képezik, ám ezek fogyasztása hosszú távon az inzulinrendszer felborulását okozza, növelve az elhízáshoz vezető metabolikus szindróma és a szerzett cukorbetegség kialakulásának veszélyét.

Meglepő, de igaz, hogy a kialvatlanság – ami világszerte modern népbetegség – növeli a szénhidrátok iránti sóvárgást. Az alvásidő későbbre tolódása ugyanis automatikusan alvás-deprivációval jár, mely a rá következő napon emeli az inzulin-kiáramlást. A szervezetet érő inzulinterhelés nagyságát és időtartamát úgy csökkenthetjük, ha reggelire és vacsorára csak minimális mennyiségű, komplex, rostos szénhidrátot fogyasztunk. Az esti, édesség iránti sóvárgásunkat pedig csillapíthatjuk fehérjeturmixok fogyasztásával és rövid, intenzív edzéssel.

A csendes gyilkos: a stressz

A nagyvárosi ember fokozottan ki van téve a stresszhelyzeteknek, ami számos módon hat az egészségre is. Ha valaki tartós stresszben él, akkor a stresszhormonok szintje folyamatosan magas, ami az egész szervezet működésére hatással van. Ilyenkor megnő például a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas vérnyomás kockázata, de egyes kutatások szerint hormonzavarok és daganatok kialakulásához is vezethet a tartósan fennálló stressz. A szívpanaszok kockázata csökkentéséért tehát fontos az elhízás és a magas koleszterinszint elkerülése.

Ajánlott minden évben szűrésekre járni

Az egészséges táplálkozás mellett a nagyvárásokban élőknek különösen ajánlott rendszeres orvosi szűrővizsgálatokon részt venniük, például a daganatos betegségek, tüdőbetegségek vagy a diabétesz rendszeres szűrésére. Több, éves rendszerességű szűrővizsgálathoz érdemes lehet egészségbiztosítást kötni, amelyek általában 100 százalékban fedezik a leggyakoribb diagnosztikai vizsgálatokat, és szükség esetén betegségek kezelését is finanszírozzák.