Blog

300 ezer magyar szállt be eddig a privát egészségügybe

300 ezer magyar szállt be eddig a privát egészségügybe

post by Zalán Zubor on 2019-07-26

Az állami ellátás feladatainak egyre nagyobb részét veszi át a magánegészségügy, aminek következménye az is, hogy egyre többet kell, hogy költsünk az egészségünkre. Tavaly egy átlagos magyar mintegy egyhavi bérének megfelelő összeget is kiadott orvosi ellátásra. Nem csoda, hogy több és több ember látja úgy, hogy jobban megéri havi 10-12 ezer forintért egészségbiztosítást kötni.

Kevés olyan gazdasági szektor növekedett olyan dinamikusan Magyarországon az elmúlt években, mint a magánegészségügy. Csak 2017-ről 2018-ra például a 14 legjelentősebb magánklinika összesített árbevételei mintegy 26,4 százalékkal emelkedtek, ami tavaly 48,6 milliárd forintot jelentett. Az állami egészségügyből csaknem folyamatosan érkező rossz hírek (alulfinanszírozottság, szakemberhiány, hosszú várólisták) évről évre egyre több beteget sarkallnak arra, hogy az állami ellátásból a fizetős magánegészségügybe „meneküljön”. Eközben pedig rengeteg pénzt hagynak ott a privát klinikákon.

Egyhavi fizetésünk megy az egészségügyre

Az Union Biztosító felmérése szerint 2017-ben a magyarok mintegy 57 százaléka vett igénybe magánorvosi szolgáltatást (2012-ben még csak 37 százalék volt az arány), átlagosan a bevételeink 4 százalékát költjük egészségünkre. A TÁRKI Társadalmi Riport 2018 című tanulmánya szerint a valódi összeg (beleszámítva a hálapénzt is) ennél is magasabb, mintegy 200 ezer forint évente. Ez rendkívül nagy kiadás, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a bruttó mediánbér ma nem éri el a 223 ezer forintot. Aki pedig minimálbérből próbál megélni, annak több mint kéthavi jövedelmét kellene, hogy egészségügyi ellátásra fordítsa – ez valójában többnyire azt jelenti, hogy a társadalom jelentős része egyáltalán nem jut megfelelő orvosi ellátáshoz, az életmentő diagnosztikai vizsgálatokat, kezeléseket sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak.

A magánkórházi ellátás ma a szülészetben, nőgyógyászatban, sebészetben, szemészetben, ortopédiában, urológiában, gasztroenterológiában, belgyógyászatban és fül-orr-gégészeti ellátáskor vehető igénybe.

A nagy magánklinikákban és magánkórházakban a járóbeteg-ellátás és diagnosztika mellett bonyolult műtétek is elérhetők. Ezekben az intézményekben a hosszabb bent fekvést igénylő műtétek ára félmillió forintnál kezdődik, de akár már egy-egy látogatás is jelentős összegbe kerülhet a magánklinikákon vagy -rendelőkben. A TÁRKI kutatása szerint a szakorvosi konzultációkért, diagnosztikai vizsgálatokért akár 12-25 ezer forintot is elkérhetnek, a komolyabb kezelések, például egynapos műtétek pedig ennél is jóval költségesebbek.

300 ezer embernek van egészségbiztosítása Magyarországon

A vizsgálatok és a kisebb kezelések finanszírozására ideális megoldást jelentenek az egészségbiztosítások. Ezek havi díjai jellemzően 10-12 ezer forint között mozognak (céges csomagban olcsóbb is lehet), és általában fedezik a magán járóbeteg-ellátás, a diagnosztikai és laborvizsgálatok, illetve az egynapos műtéti beavatkozások díjait is.

A költségek számításához vegyük az alábbi példát: egy nőgyógyászati kisműtét ára alapesetben 60 ezer forint körül mozog, ezt megelőzi legalább egy konzultáció, majd egy diagnosztika (15 és 20 ezer forint), majd utána szükséges egy kontrollvizsgálat (szintén 20 ezer forint).

Mindezeket a kiadásokat egy egészségbiztosítás fedezi, ha azonban alkalmilag fizetnénk, akkor egyetlen egészségügyi probléma kezelése biztosítás nélkül minimum 115 ezer forintból jönne ki. Ez egy átlagos egészségbiztosítás több mint másfél évig fizetendő díjának felel meg.

Ennek ellenére egyelőre még a lakosság viszonylag kis része él a lehetőséggel: míg tavaly a magyarok 57 százaléka vett igénybe magánorvosi ellátást, egészségbiztosítással jelenleg alig több mint 300 ezer ember rendelkezik. Igaz, a biztosítottak száma gyorsan növekszik, az elmúlt években rendre 20-30 százalékos növekedést produkált az egyéni egészségbiztosítások piaca.

A biztosítók költségén a leggyakrabban nőgyógyászati, bőrgyógyászati, gasztroenterológiai, mozgásszervi és belgyógyászati vizsgálatokat, illetve a labor- és ultrahangvizsgálatokat vesznek igénybe a betegek. Bár a szülészeti ellátást jelenleg egyik biztosító sem fedezi, megemlítendő, hogy egyre több várandós anya választja a magánkórházak szülészeti osztályait: 2017-ben Budapesten körülbelül 2000 magánkórházi szülés történt.

A havi díj nagyban függ az életkortól

Fontos észben tartani, hogy az egészségbiztosítás ára függ a biztosított életkorától és az egészségi állapotától, idősebb biztosítottak esetén tehát a valós költség könnyen magasabb lehet havi 10-12 ezer forintnál. Fontos tudni azt is, hogy a biztosítók csak bizonyos magánklinikákkal kötöttek szerződést, tehát nem minden biztosítás használható minden klinikán. Viszont több biztosító is lehetővé teszi a szabad orvosválasztást. Érdemes emellett tájékozódni még a biztosítás megkötése előtt arról, pontosan milyen ellátást foglal magába a kinézett csomag.

Az adókörnyezet kedvezőtlenül változott, mégis növekedést várnak

A következő években az egészségbiztosítások további terjedésére számítanak a biztosítási szakemberek. Annak ellenére várnak bővülést, hogy a cafeteria idei átalakulása miatt a munkáltatóknak már jóval kevésbé éri meg béren kívüli juttatásként egészségbiztosítási befizetést adni, mint egy éve, a korábban adómentes juttatás jelenleg jövedelemként adózik majd, vagyis a munkaadók és a munkavállalók adójának együttes mértéke több mint 80 százalékos.

Ugyanakkor az egészségbiztosítási juttatások adója részben ma is megspórolható, például azzal, ha a munkáltató az egészségbiztosítást egy egészségpénztáron keresztül, úgynevezett célzott támogatással nyújtja a dolgozóinak, mivel ilyenkor a juttatás nem jövedelemként, hanem annál jóval kisebb, 40,71 százalékos adókulccsal adózik.

Ha érdekelnek az egészségbiztosítások, akkor a piaci kínálat egészét megtalálod nálunk! Iratkozz fel a jobb oldali űrlapon, és segítünk a választásban!