Bírságkiszabási szempontok

A Magyar Köztársaság Kormánya, a kereskedelmi szövetségek és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek közötti együttműködés keretében teendő intézkedésekről szóló megállapodás VI. bekezdés a) pontja alapján az Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) az alábbiakban teszi közzé a bírságpolitikáját, a bírságkiszabás szempontjait.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet – megszűnésére tekintettel – 2010. augusztus 18-tól nem fogad új panaszbejelentést és új panaszeljárást nem indít, folyamatban lévő eljárásaiban azonban továbbra is az alábbiak szerint jár el.

• 1. Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ebftv.) 6. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a Felügyelet ellátja az egészségbiztosítási szolgáltatások teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat.

Az Ebftv. 11. § (4) bekezdése értelmében – egyéb, a jogszabályban felsorolt szankcionálási lehetőségek mellett – a Felügyelet által kiszabható felügyeleti bírság mértéke legfeljebb tíz millió Ft lehet.

• 2. Az Ebftv. 9. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a Felügyelet ellenőrzi az egészségbiztosítási szolgáltatások hozzáférhetőségét, így különösen az egyenlő bánásmód követelményének egészségügyi intézményeken belüli érvényesülését. Amennyiben azt állapítja meg, hogy az arra kötelezett az egészségügyi, illetőleg az egészségbiztosítási szolgáltatással összefüggésben az egyenlő bánásmód követelményét nem tartotta meg, a Felügyelet a 11. §-ban meghatározott felügyeleti bírságot szabhat ki.
• 3. Az Ebftv. 13. § (1) bekezdése szerint a Felügyelet ellenőrzi az Ebftv.-ben, valamint – az egészségbiztosítással összefüggő tevékenységük tekintetében – a vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések egészségbiztosítók általi betartását. Az Ebftv. 13. § (4) bekezdése szerint a Felügyelet a törvényben meghatározott egészségbiztosítóknál vizsgálja az egészségbiztosítás általános szerződési feltételeit, valamint a biztosító biztosítottakkal kapcsolatos magatartását, így különösen az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését a biztosítás kötése során. A 13. § (5) bekezdés c) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja, hogy az arra kötelezett biztosító a biztosítottakkal kapcsolatos magatartása során megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, a 11. §-ban meghatározott bírságot szabhat ki.
• 4. Az Ebftv. 13. § (2) bekezdés c) pontja értelmében, ha a Felügyelet megállapítja, hogy az egészségbiztosítók nem tartják be a vonatkozó jogszabályokban foglaltakat, a 11. §-ban meghatározott bírságot szabhat ki, azzal, hogy a bírság mértéke legfeljebb 50 millió Ft lehet.

Az Ebftv. 11. § (5) bekezdése szerint a bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni. A jogerősen kiszabott, de be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.

A Felügyelet a bírság kiszabása, illetve bírságpolitikája gyakorlása során az alábbi szabályokat, szempontokat veszi figyelembe.

Az Ebftv. 11. § (4) bekezdése értelmében a bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni, így különösen:

• a) a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosság súlyosságára,
• b) a cselekménynek az egészségbiztosítóra, annak ügyfeleire, tagjaira gyakorolt hatására,
• c) a biztosítottak érdekei sérelmének körére,
• d) a jogsértő állapot időtartamára,
• e) a cselekménynek az egészségbiztosítási rendszerre gyakorolt hatására,
• f) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért előnyre vagy az okozott kár, illetve a kárenyhítés mértékére,
• g) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve annak szándékára,
• h) a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetőleg gyakoriságára.

A jogszabályok széles mérlegelési jogkört biztosítanak a Felügyelet részére a bírság meghatározása során, amelyet a védett jogtárgy jellege – az ember egészsége, az ember testi épsége – megkövetel, tekintettel arra, hogy az forintösszegben nem határozható meg. A Felügyelet a bírság összegének meghatározásakor minden esetben számot ad a mérlegelési szempontokról, amelyek a kiszabott bírság összegét alátámasztják.

A bírság kiszabását a jogszabály a Felügyelet részére biztosított szankcionálási lehetőségek között határozza meg, amely elsősorban az adott egészségügyi szolgáltatóval, illetve egészségbiztosítóval szembeni büntető jellegű joghátrányt jelent, azonban fontos szerepet játszik a kirótt bírság a többi, egészségügyi szolgáltatást nyújtó, finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató, illetve a többi egészségbiztosító számára is, mivel jelentős prevenciós jelleggel bír. A megelőzés érvényesülése érdekében a Felügyelet a közigazgatási eljárás során hozott határozatait a honlapján közzéteszi.

A Felügyelet következetesen teljesíti az előtte folyó ügyekben azt a fontos követelményt, hogy a kiszabott bírság összege arányban álljon a jogsértéssel, illetve annak súlyával.

A Felügyeletnek az eljárásai során a jogsértés megvalósulását kell bizonyítania, kizárólag a teljes mértékben feltárt tényállás alapozza meg a bírságnak mint szankcionálási eszköznek az alkalmazhatóságát.

A jogszabály a Felügyelet által kiszabható bírság felső korlátját minden Felügyelet előtt folyó eljárás tekintetében meghatározza.