Általános tudnivalók
A várólistákról
A törvények megkülönböztetnek központi várólistákat, valamint intézményi váró- és betegfogadási-listákat.
A központi várólisták országos listák, ezeket néhány nagy költségű ellátás (PET/CT-vizsgálat és Gamma Sugársebészet), illetve a szervátültetések (transzplantációk) esetében kell alkalmazni.
Az alábbi transzplantációs listák működnek:
- felnőtt csontvelő,
- gyermek csontvelő,
- szív,
- máj,
- tüdő,
- vese,
- vese-hasnyálmirigy.
Ezek a listák az egyéni kódot és listára kerülés dátumát tartalmazzák, és az Országos Vérellátó Szolgálat honlapján érhetőek el. Mivel a szervátültetés esetében fontos szempont a donor és a szervet kapó személy közötti minél magasabb fokú egyezőség, az ellátás időpontját döntő mértékben ez – és nem a várólistára kerülés időpontja – határozza meg. A transzplantáció témakörében – így például a követett eljárásrendről és a kiválasztási szempontokról – részletes információs anyagok találhatók a Magyar Transzplantációs Társaság honlapján.
A várakozást valamilyen szűkösség jelenléte okozza. A szűkösség lehet személyi jellegű (pl. kevés az orvos), infrastrukturális jellegű (pl. csak egy műtőblokk van) vagy finanszírozási jellegű (pl. csak bizonyos számú vizsgálat után kap az intézmény térítést).
A fekvőbeteg-ellátásban (azaz a kórházakban) vezetendő intézményi várólisták esetében megkülönböztetünk kötelező, 60 napon túli ellátás esetében alkalmazandó, illetve önkéntesen létrehozott várólistákat. A kötelezően vezetendő várólisták körét rendelet határozza meg, ezeket valamennyi olyan kórháznak vezetnie kell, amely ebbe a körbe eső ellátást nyújt. Várólista-vezetési kötelezettség van akkor is, ha tartós kapacitáshiány következtében 60 napot meghaladó várakozás merül fel valamely ellátás esetében (ha egyedi esetben a beteg kérésére vagy a beteg állapota miatt haladja meg a 60 napot a várakozási idő, akkor azt nem kell figyelembe venni a kapacitáshiány megítélése során). Az intézmény dönthet várólista önkéntes vezetéséről bármilyen egyéb ellátás esetében is; ebben az esetben be kell tartania a várólistákra vonatkozó jogszabályokat.
A betegfogadási listák szintén az ellátások ütemezését szolgálják; ezeket járóbeteg-szakrendelésenként kell vezetni. A betegfogadási listák felelnek meg az előjegyzési rendszernek: azaz annak, amikor a bejelentkező beteg a szakrendelőben előzetes időpontot kap.
Az ellátási sorrendet az intézményi listák esetében alapvetően a várólistára kerülés időpontja határozza meg. Bármi miatt is alakuljon ki várólista, az egyes ellátások halaszthatóságát figyelembe kell venni, ezért a sürgős ellátásokat minden esetben előre kell venni a várólistán. A lista szerinti sorrendtől eltérni (pl. később érkezettet előrébb sorolni) tehát a jelenlegi jogszabályok alapján csak sürgős szükség fennállása esetén (azaz közvetlen életveszély, súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzése érdekében), illetve orvos-szakmai indokok alapján lehet. Ha a várólistán szereplő beteg ideiglenesen alkalmatlan (pl. más betegség miatt) az ellátás igénybevételére, akkor – várólistás pozíciójának megtartása mellett – szintén módosulhat az ellátás sorrendje.
Az egyes várólisták esetében a listára való fel- és lekerülés szabályait, valamint a sürgős szükség meghatározását a várólista-protokolloknak kell tartalmazniuk. Ezeket a protokollokat ellátástípusonként országosan egységesen kell meghatározni. Amíg az ellátások esetében ilyen protokollok nem állnak rendelkezésre (jelenleg ez a helyzet), addig az egyéb országos szakmai irányelveket, illetve az ezek alapján készített helyi (intézményi) szabályokat, eljárásrendeket kell alkalmazni. Ezek a szabályok nyilvánosak, tehát a biztosítottak számára megismerhetőnek, elérhetőnek és közérthetőnek kell lenniük. Ennek hiányában a várólisták lényeges funkciója, az egyenlő hozzáférést biztosító átláthatóság nem valósul meg. Javasoljuk az intézmények számára, hogy ezeket a szabályokat honlapjukon is jelenítsék meg, lehetőség szerint a várólisták nyilvános része mellett. A várólisták működtetési eljárásrendjének különösen ki kell térnie:
- a várólistáért felelős személy(ek) nevére és elérhetőségére,
- az alkalmazott helyi szakmai protokollokra,
- a várólistára kerülési sorrendtől való eltérés lehetőségeire (az alkalmazott szakmai elvek részletezésével), valamint
- az esetlegesen társadalombiztosítási finanszírozáson kívül, térítéses formában nyújtott ellátásról szóló tájékoztatóra (beleértve a szolgáltatás árát is).
Az interneten megjelenő várólistán egyértelműen jelezni kell a beteg egyéni kódja mellett
- a listára való felkerülés időpontját,
- a listán elfoglalt helyet (sorszámot),
- az ellátás várható időpontját (akár a konkrét előjegyzési időpontot), illetve helyét.
A nyilvános várólistákat vezető intézmények weboldalai a Felügyelet honlapjáról is elérhetőek. A várakozási időkről szóló statisztikai adatok szintén elérhetőek.
Gyakran Ismételt Kérdések
1. Hogyan lehet felkerülni a várólistára?
2. A személyes adataim nyilvánossá válnak, ha felkerülök a várólistára?
3. Honnan tudom meg, hogy hányadik vagyok a listán?
4. Mikor kerül sor az ellátásomra?
5. Mi történik, ha állapotomban súlyos változás áll be?
6. Választhatom-e azt az intézményt, ahol rövidebb a várólista?
7. Mi a különbség a várólista és a betegfogadási lista között?
Jogszabályi háttér
A várólisták kialakításával és működtetésével az alábbi jogszabályok foglalkoznak:
- 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
- 2006. évi CXVI. törvény az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről
- 287/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól
- 45/2006. (XII. 27.) EüM rendelet a várólista-sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeiről
- 46/2006. (XII. 27.) EüM rendelet a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályairól
